A kompromisszum eleganciája

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint nem folyik üzletelés a parlamentben és a kormánypártok között. A politikai üzletkötésekről közölt feltételezések pedig csak erőszakolt, az újságírók által kitalált konstrukciók. Nézőpont kérdése.

Minden párt szeretne minél többet megvalósítani saját választási programjából, ez természetes. Mivel nem egyedül kormányoz, figyelembe kell vennie a többiek prioritásait is. Politikusaink lépten-nyomon hangoztatják, hogy az egyes döntések kompromisszumok eredményei, az már csak játék a szavakkal, hogy az üzlet helyett a finomabb és elegánsabb kompromisszum szót használják. Ám legyen, tegyünk különbséget a kompromisszum és az üzletelés között. Tekintsünk el az elfogult ellenzéki kirohanásoktól is, vizsgáljuk meg az utóbbi hónapok történéseit, a politikusok kijelentéseit.

Tavaly decemberben a Kereszténydemokrata Mozgalom nem szavazta meg az államfő által visszaadott, az egészségügyi reform szempontjából is fontos közalkalmazotti törvényt. A KDH így fejezte ki nemtetszését az ANO-s gazdasági miniszterrel szemben, aki nem volt hajlandó kereszténydemokratákat ültetni néhány funkcióba a magánosítás előtt álló villamos műveknél. Az ANO erre úgy reagált, hogy felkínálta a KDH-nak az egészségügyi és a gazdasági minisztériumot, cserébe a bel- és igazságügyet kérték. „A KDH egyértelműen tudtunkra adta, hogy a villamos művek irányításából ki akarják venni a részüket, engem viszont a villamos művek nem érdekelnek, az egészségügyet pedig ne ejtsék túszul” – mondta az Új Szónak Rudolf Zajac egészségügyi miniszter. Közben kiderült, hogy Pavol Rusko minden áron saját embert akart ültetni a pénzügyőrségbe, a KDH-s František Mikloško pedig elismerte, hogy pártja valóban ellenőrizni akarja a magánosítást. Mi ez, ha nem politikai adok-kapok, sőt zsarolás? A közalkalmazotti törvény elutasítása a költségvetésben néhány milliárdos kiesést jelentett, a pénzügyőrségnek a nevében is szerepel a pénz, és a magánosítás is a pénzről szól. Mi másra, ha nem üzletelésre lehet következtetni, ha még koalíciós válság is kerekedett abból, hogy e kérdésekben nem az egyes pártok szája íze szerinti megállapodás született? Az SDKÚ-val kapcsolatban időről időre felmerül egy-egy korrupciós botrány, és az előző ciklusban a motorvonatos botrány miatt olyannyira megrendült az MKP bizalma is Mikuláš Dzurindában, hogy a parlamenti bizalmi szavazáskor a magyar frakció tartózkodott. Bugár Bélának biztosan megvolt az oka, hogy nem támogatta vakon a miniszterelnököt, akivel szemben az utóbbi időben megint csak felmerülnek különböző gyanúk és vádak. A legutóbbi sms-históriáról nem is beszélve. Bugár olyan üzenetet kapott, melyben az áll: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) igazgatói posztján kívül mást már nem kapsz! Az sms-t Dzurinda írta, Ruskónak címezte, tévedésből az MKP elnökének küldte. Lehet, hogy tréfa, lehet, hogy üzletelés. Az újságíró csak kérdez, a politikusok megnyilvánulásait e-lemző politológusok és szociológusok pedig csak elmondják véleményüket. De a spekulációk és újságírói magyarázatok helyett lássuk csak a további tényeket: egyetlen nagyobb botrány sem zárult le úgy, hogy a valódi bűnösöket felelősségre vonták volna – gondoljunk a motorvonatokra, Badžgoňra, a lehallgatási ügyre, a vasműrészvények körüli botrányra, a Szlovák Távközlési Vállalat privatizációjára, a mobiltelefon-hálózat homályos tendereire, a lehallgatási botrányra, Rusko mentelmi jogának meg nem vonására, legutóbb pedig a Mojžiš-ügyre... Annyi gyanús, vagy legalábbis furcsa döntés született az ügyészség részéről, hogy legitim a kérdés: véletlen egybeesés, vagy valami más, valamilyen üzlet húzódhat a háttérben? Az ANO képviselői nemegyszer hangsúlyozták: az NBÚ új igazgatójának a kiválasztása összefügg az új főügyész személyével. Milyen más összefüggés, mint valamilyen politikai üzletelés lehet két egymástól teljesen független funkció betöltése között? „Csak azt mondom: sikerült elérni, hogy a rendőrség politikai funkcióra és irányultságra való tekintet nélkül nyomozást indít bárki ellen, és ezt a szabadságot nagy felelőtlenség lenne korlátozni. Eddig Pavol Rusko mentelmi joga volt a téma, és miniszterként már nem lesz immunitása. De nincs is rá szüksége, elég figyelmesen hallgatni, mennyire védi a főügyészséget és a legfelsőbb bíróságot. Biztosan nem naivitásból kardoskodik e két intézmény mellett. Hamarosan új főügyészt és legfelsőbb bírót kell választani. Az ANO-SDKÚ párossal szembeni MKP-magatartás mutatja, hogy számunkra az igazság és a korrektség elvi kérdés, nem üzletelünk. Számunkra is kellemetlen, hogy a koalíció képtelen megegyezni, de nem tiszta dolgokat nem tudunk támogatni, bármennyire szépen kérnek, bárhogyan környékeznek is meg minket” – nyilatkozta a közelmúltban lapunknak Bárdos Gyula, aki aktív résztvevője a Koalíciós Tanács üléseinek. Vagyis nem tiszta dolgokkal a Magyar Koalíció Pártját is meg szokták környékezni. Nem helyénvaló-e akkor a kérdés: az MKP számára fontos dolgokban esetleg nem hajlik-e valami üzletecskére, pardon: kompromisszumra, például az agrártámogatások megemelése érdekében, azért a hiányzó 5 százalékért cserébe... Ez nem spekuláció, hiszen Bugár Béla ugyancsak a közelmúltban nyilatkozta: „...ha a három párt ezt megtehette, bennünket sem akadályozhat meg senki és semmi abban, hogy jó és számunkra különösen fontos ügyhöz kellő számú támogatót szerezzünk.” Az MKP elnöke az idén október 13-án megjelent interjúban a költségvetéssel kapcsolatban mondta, azaz nem zárta ki, hogy akár az ellenzékkel is hajlandó szövetkezni. Pedig ez a koalíciós szerződés megsértése lenne, és korábban, amikor az ANO ugyanezt tette az abortuszügyben, a magyarok élesen bírálták Ruskóékat. Pedig az ANO is azt állította: számukra a művi terhességmegszakítás fontos és elvi kérdés. Persze, akkor másról volt szó. És ha a koalíciós szerződés megsértését nem zárják ki, miért spekuláció azt fejtegetni, vajon az esetleges üzletelésben nem vehet-e részt a magyar párt is? Miközben ugyanebben az interjúban Bugár maga is elismerte, hogy Dzurinda a Mojžiš-ügyben az MKP-t is megkörnyékezte: „Konkrét ajánlatot nem tett, alig félreérthető célzásokkal viszont kecsegtetett.”

Politikusaink természetesen nem ismerik el a háttérben folyó üzletelést, ez kényes téma, inkább kompromisszumokról beszélnek, de alig félreérthető célzásaik, megjegyzéseik, sokszor ellentmondásos nyilatkozataik önmagukért beszélnek.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?