A Balkán az Európai Unióban: sokáig csak lázálom lesz

Két párhuzamos világ létezik a Balkánon: az egyiket az Euró-pai Unió egyes csúcspolitiku-sai látják, akik a reformígére-tek hallatán Szerbia EU-csat-lakozását már 2025 előtt lehetségesnek tartják.

A másik a valóság: a panaszkodó civil társadalom, a demokratikus hiányosságok, a médiumok szorongatása, maffiaállamok, alig működő igazságszolgáltatás.

Kiskirályok

A kis Montenegró már hat éve tárgyal Brüsszellel EU-csatlakozásáról, 35 tárgyalási fejezetből harmincat megnyitottak. Podgorica jutott a legmesszebbre a belépésre váró balkáni országok közül, belpolitikai helyzete azonban törékeny. Az ellenzék fele jó ideje bojkottálja a parlamenti munkát, így tiltakozva az évtizedek óta mindent uraló Milo Djukanovics ellen. Néhány családdal együtt úgy irányítja az államot, mintha az övé lenne, egy-két rövid időszak kivételével vagy Montenegró elnöke, vagy miniszterelnöke volt.

Koszovó, a szerb probléma

Kisebb örökkévalóság az is, amit Szerbia erős embere, Alekszandar Vucsics elnök a politikában eltöltött. Hosszabb ideig volt nagyszerb nacionalista és ellenzéki, majd miniszterelnökként és államfőként lánglelkű európéer. A Nyugat, Washington, Berlin, Párizs a hosszú karrierje ellenére még mindig csak 47 éves politikusban látja legfontosabb partnerét. Jovo Bakics szerb szociológus szerint Brüsszel minden antidemokratikus húzást elnéz Vucsicsnak, csak ne provokáljon új konfliktust Koszovóval és keresse a kibékülés módját.

Politikai maffia

Bosznia-Hercegovinában is az évtizedek óta uralkodó politikusok, például a muzulmánok vezetője, Bakir Izetbegovic, tartoznak Brüsszel kivételezett partnerei közé. Srdjan Blagovcanin, a szarajevói Transparency igazgatója szerint azonban Izetbegovic az ottani szerbek és horvátok vezetőihez hasonlóan szintén csak hitegeti az EU-t a reformokkal. „A reformokról szóló beszéd mese, a pártok bűnszervezetek, úgy működnek, mint a maffia” – mondja. Predrag Kojovic ellenzéki politikus hasonlóan látja a helyzetet. „A pártklikkek csak biztosítani akarják törvényellenesen megszerzett gazdagságukat és hatalmukat, hogy elkerüljenek bármilyen jogi vagy társadalmi felelősségre vonást” – mondja. Szinte az összes külföldi szakértő egyetért abban, hogy a pártok a Balkánon minden dolgok mértékei. Ellenőrzés nélkül uralják a gazdaság és a társadalom minden területét, meghatározzák a média és az igazságszolgáltatás működését, karriereket egyengetnek vagy tesznek tönkre.

Korrupció és határvita

Nyugati diplomaták néha beismerik, mennyire problémás a viszony a balkáni országok erős embereivel. Azzal igazolják az összekapcsolódást, hogy az ellenzék ezekben az országokban széttöredezett, gyakran szervezetileg is lebénult, egyszerűen nincs más tárgyalópartner. Hasonló a helyzet a többi EU-aspiráns, Albánia, Macedónia és Koszovó esetében: veszekedés, bojkott, korrupció – ezek a helyi belpolitika legfontosabb fogalmai. Emellett óriási probléma, hogy mind a hat EU-tagságra törekvő ország határvitákban áll egymással.

Az EU-diplomaták abban reménykednek, hogy ezek az országok, ha apró lépésekkel is, de egyszer csak áttörést érnek el a demokrácia és a piacgazdaság irányába. A lakosság azonban nem akar várni. Sok csalódott ember kivándorol, főleg Németországba és Ausztriába. Ezekben az országokban szívesen befogadják a jól képzett fiatalokat, például a mérnököket, az orvosokat és az ápolókat. Hiányuk azonban még inkább visszaveti szülőhazájukat. (MTI)