Beolvastak Orbánnak az EP-ben, a magyar kormányfő szerint „intifáda” folyt ellene

A magyar elnökség programját mutatta be ma délelőtt Orbán Viktor az Európai Parlamentben. A bemutatott terv a gazdaság fejlesztését helyezte előtérbe, a legfontosabb bejelentése az volt, hogy egy új uniós versenyképességi egyezményt akar tető alá hozni a novemberi budapesti uniós csúcstalálkozón. 

Az európai gazdaság már évtizedek óta lassabban fejlődik mint az USA vagy Kína, elveszíti a versenyképességét

 – figyelmeztetett Orbán. Kiemelte Mario Draghi versenyképességi jelentését, amely reformok megvalósítását sürgette, hogy az unió gazdasága. Sikeresnek nevezte azonban az akkumulátorgyártás fejlesztésé az EU-ben

A magyar elnökség további fontos feladatának a schengeni övezet megerősítését és az unió bővítését nevezte. „Schengeni csúcstalálkozókat” javasolt, amelyeken azt kellene szerinte megbeszélni, hogy hogyan lehet egyben tartani a belső határellenőrzés nélküli övezetet. Sürgette a nyugat-balkáni tagjelöltek mielőbbi felvételét, elsősorban Szerbia mellett. 

Szerbia felvétele nélkül nem lehet stabilizálni a nyugat-balkáni térséget

 – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Sürgette a schengeni övezet bővítését is, az év végéig teljes jogú tagként venné fel Romániát és Bulgáriát.

Von der Leyen beolvasott Orbánnak

Orbán egyáltalán nem érintette az EU és Magyarország közötti neuralgikus pontokat, egy szóval sem beszélt az orosz-ukrán háborúról, magát Ukrajnát sem hozta sem hozta szóba, és nem beszélt a Magyarországgal szemben folyó uniós eljárásról, az uniós támogatások egy részének befagyasztásáról sem. Az Orbánra elsőként reagáló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban azzal kezdte, hogy párhuzamot vont az 1956-os magyar forradalom és Ukrajna jelenlegi szabadságharca között. 

Egész Európa látja a háború brutalitását, mégis akadnak olyanok is, akik nem látják ezt, és vannak, akik Ukrajna szabadságvágyát kárhoztatják 

– fordult Orbánhoz Von der Leyen. Majd megkérdezte, hogy mit szólna, ha a magyarokat tennék felelőssé az 56-os forradalomért, vagy a cseheket és a szlovákokat kárhoztatnák Csehszlovákia 68-as orosz megszállásáért. „Nincs európai nyelv, amelyen a béke a megadást jelentené, a szuverenitás pedig a megszállást” – utalt az EB elnöke a magyar „békepártiságra”. Von der Leyen megerősítette, hogy az Unió addig támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, amíg erre szükség lesz.

Az unió versenyképességének megőrzését Von der Leyen is fontosnak tartja, éppen ő rendelte meg az Orbán által is idézett versenyképességi jelentést Mario Draghitól, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke is volt. Kifogásolta azonban, hogy éppen Magyarország az, aki csökkenti az unió versenyképességét. 

Van egy kormány az unióban éppen az ellenkező irányba hajt

– utalt újra Magyarországra Von der Leyen. Kifogásolta, hogy Magyarország különadókat vet ki egyes gazdasági szereplőkre, exportkorlátozásokat vezet be, ami szerinte meglátszik a magyar gazdaság állapotán is. „Magyarország lemaradóban, az egy főre jutó GDP-ben minden szomszédja lehagyja Magyarországot” – figyelmezetett az EB elnöke.

Embercsempészek és kínai rendőrök

Von der Leyen kifogásolta azt is, hogy a migrációellenes Magyarország elítélt embercsempészeket bocsátott szabadon, orosz és fehérorosz állampolgárok számára könnyítette meg a vízumszerzést, és kínai rendőröknek engedi, hogy járőrözzenek Magyarországon.

Ugyanilyen vagy talán még élesebb bírálatot kapott Orbán Manfred Webertől, az Európai Néppárt vezetőjétől. Weber ugyancsak a Putyin-barát polikája miatt bírálta Orbánt. „2022 februárjában ön meglátogatta Putyint, majd néhány nappal később Putyin megtámadta Ukrajnát, most újra meglátogatta, és néhány nap múlva Putyin egy gyerekkórházat bombázott” – mutatta Orbán „békemissziójának” eredményét Weber. Szerinte Orbán moszkvai útja nem békemisszó volt, hanem a „háború meghosszabbításának missziója”.

Orbán: „Semmi közös nincs 56-ban és az orosz-ukrán háborúban”

Orbán élesen reagált az őt ért bírálatokra, és kifogásolta, hogy a magyar elnökség programja senkit sem érdekelt, és az EP-ben pártpolitikai „intifáda” (a palesztin szervezetek által az Izrael elleni felkeléseire használt kifejezés) folyik ellene. „Szerencsétlennek tartom, hogy a nézetkülönbségeket rávetítik az elnökség munkájára” – rótta fel Von der Leyennek Orbán. Kijelentette, hogy az ukrán-orosz háborúról azért nem beszélt, mert teljesen elhibázottnak tartja az Unió Ukrajna-politikáját. „Semmi közös nincs 56-ban és az orosz-ukrán háborúban” – utasította vissza az EB elnökének bírálatát a magyar kormányfő. Szerinte be kellene ismernie az Uniónak is, hogy vesztésre áll. 

A valóság az, hogy vesztésre állunk

 – mondta Orbán, aki szerint nem is lett volna szabad Ukrajnát támogatni.

Manfred Weberrel már teljesen személyeskedőre fordította a vitát: kijelentette, hogy a Néppárt vezetője csak azért bírálja őt, mert Magyarország akadályozta meg 5 évvel ezelőtt, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke. Akkor inkább Ursula von der Leyen megválasztását támogatta Magyarország, és Orbán szerint Weber ezt nem tudja megbocsátani.

Megvolt a Magyar-Orbán „vita” is

Bizonyos értelemben sor került az Orbán Viktor-Magyar Péter párharcra is az EP-ben. A Néppárthoz csatlakozott Tisza párt vezetője 5 percben szólhatott hozzá Orbán ismertetőjéhez. 

A Fidesz 14 éves irányítása alatt az unió legszegényebb és legkorruptabb országává vált Magyarország

– jelentette ki Magyar. Szerinte a kormány magára hagyta a vidéket,a fiatalok elhagyják az országot, az egészségügy és a vasút az összeomlás szélén áll, és a „rezsicsökkentés” ellenére Magyarországon drágább az energia, mint sok uniós tagállamban. Magyar Péterre Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője reagált. Szerinte Magyarnak mentális és jogi problémái is vannak: lehallgatta saját feleségét, és Magyarországon köztörvényes büntetőeljárás is zajlik ellene. 

Miniszterelnök úr! Mindketten tudjuk, hogy vége van

 – zárta beszédét Magyar, aki szerint Orbán már nem nyeri meg a következp választást.

Orbánt a saját frakcióján, a Patriótákon kívül a német szélsőjobboldali, euroszkeptikus párt képviselője és Judita Laššáková, a Smer EP-képviselője vette védelmébe. Laššáková szerint meg kell védeni Orbán jogát is arra, hogy elmondja álláspontját.