Néhány tyúkot nem kell regisztrálni, de aki pénzt akar a leölt kecskéiért, annak nincs választása

Máig (április 9.) adott lehetőséget az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) az illegálisan tartott állatok utólagos regisztrációjára, de a mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a regisztráció továbbra is kötelező. 

A Haszonállatok Központi Nyilvántartásába (CRHZ) mindenkinek regisztrálnia kell, aki egy vagy több szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést, lovat, méheket, vagy több mint 300 tojót, több mint 1500 húsbaromfit, 5 vagy több futómadarat tart

 – tájékoztatta az Új Szót Veronika Daničová, a mezőgazdasági minisztérium szóvivője. Állítása szerint a jegyzék már 2003 óta létezik. A nyulakat viszont nem kell, mert szerinte még nem szerepelnek a CRHZ nyilvántartásában. Mivel 300 tojót vagy 1500 húsbaromfit kevés háztájiban tartanak, a tyúkok regisztrációja miatt nem kell aggódniuk a gazdáknak.

Simon Zsolt (Magyar Fórum) volt mezőgazdasági miniszter szerint azonban még mindig probléma, hogy az  ŠVPS honlapján elérhető rendelet „minden állattartóról” beszél, nem csak a fertőzésre fogékony állatok esetében írja elő a regisztrációt.

2019-ig volt kivétel

A minisztérium tájékoztatása szerint már 2019-től kötelező a regisztráció akkor is, ha csak 1 állatot tartanak az emlős haszonállatok közül. „Szlovákia 2019-ig kapott kivételt, addig elég volt regisztrálni azt a háztáji gazdaságot, ahol csak két vagy több sertést tartottak” – tájékoztatott a minisztérium.

A 33 eurós illetéket a természetes személyeknek csak egyszer, a regisztráció alkalmával kell befizetni, és akkor is csak 33 euróba kerül, ha többféle állatot tart, például a disznók mellett vannak kecskéi vagy juhai is. 

Richard Takáč mezőgazdasági miniszter szerint nem kell büntetést fizetnie annak, aki most regisztrálja állatait, de a tárca arra már nem adott egyenes választ, hogy mi lesz azzal, aki lekéste a mai határidőt. A farmot még azelőtt regisztrálni kell, hogy az állattartás megkezdődött volna, így akár bírság is kiszabható azokra, akik csak később regisztrálnak.

Simon Zsolt felelőtlenségnek tartja azt is, hogy a regisztrációért a természetes személyektől 33 eurót kérnek, és szerinte félrevezetően nevezi ezt „illetéknek” a minisztérium . 

Ez nem állami illeték, ez a regisztert vezető állami vállalat árlistáján szereplő ár, amit a miniszter utasítására eltörölhetnének, vagy felfüggeszthetnének a járvány idejére

 – magyarázta Simon.

Kártérítés csak a regisztrált állatok után jár, kivéve Bakán

Akik viszont nem akarják kockára tenni az állami kártérítést, amit a jelenlegi járvány miatt leölt állatokért fizet a minisztérium, azoknak mindenképpen regisztrálnia kell.

A kompenzáció feltétele a regisztrált tenyészet

 – tájékoztatott a minisztérium. Ennek némileg ellentmond, hogy az elsőként megfertőződött telepek környékén – Bakán, Medvén és Csiliznyáradon – lévő, nem regisztrált háztáji gazdaságok kaptak/kapnak kártérítést. Richard Takáč legalábbis többször állította ezt, a héten pedig már arról tájékoztatott, hogy megkezdik a kártérítés kifizetését a gazdáknak.

A regisztrációval csak elkezdődik a bürokrácia

Az állatok, pontosabban a farm regisztrációjával azonban nem ér véget a bürokrácia. 

A regisztrált állatokról minden változást jelenteni kell, azt is, ha eladták, azt is, ha levágták, de ugyanúgy azt is, ha a tehénnek borja született

 – magyarázta az Új Szónak Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke.

A következő probléma, hogy az elmulasztott tájékoztatást is bírságolják, ráadásul a CRHZ azt szereti, ha a kommunikáció elektronikusan folyik. „A CRHZ meghatározza a farm számát, amit elküld az állattartónak a belépési adatokkal együtt a CRHZ honlapjára, amelynek segítségével elektronikusan tud minden változást jelenteni” – tájékoztatott a miniszter.

Simon szerint ez komoly akadály lehet, mivel sok állattartó már az idősebb korosztályba tartozik, sokuknak nincs elektronikus csippel ellátott személyije, nem használják az e-Slovensko portált, ezért nem tudnak elektronikusan kommunikálni.

A volt mezőgazdasági miniszter szerint a szaktárca ezzel tönkreteszi a vidék agrárjellegét. 

Ezzel megszűnhet az egyes régiók jellegzetessége, a vidéki, háztáji jellegű gazdaságok ellehetetlenülnek,  pedig a vidéki embernek mindig is sajátja volt az állattartás

 – magyarázta Simon.