Szalon

A hivatali érintkezés nyelve a dél-szlovákiai önkormányzati hivatalokban

Jelen írás dél-szlovákiai magyar többségű települések önkormányzati hivatalában végzett saját kutatások, illetve a pozsonyi magyar tanszéken az önkormányzati kétnyelvűség témakörében keletkezett szakdolgozatok vizsgálati eredményein, tanulságain alapul.
ÚJ SZÓ ONLINE

2021. október 24. 12:04

a
Külső felirat, Gömörpanyit (Fotó: Istók Béla)

Célja, hogy betekintést nyújtson a hivatali kétnyelvűség gyakorlati alkalmazásába, mégpedig az alábbi vizsgálati szempontok alapján: külső és belső feliratok nyelve, szóbeli ügyintézés nyelve, írásbeli ügyintézés nyelve, kiadott/működtetett tömegtájékoztató eszközök nyelve.

1. A feliratok nyelve

A vizsgált önkormányzatok működési épületének homlokzatán minden esetben két nyelven szerepel a hivatal neve, miközben a magyar megnevezés a szlovák mellett vagy alatt helyezkedik el. Szembetűnő azonban, hogy a település neve nem része a magyar nyelvű feliratnak; vagy csak a szlovák nyelvű szövegben, vagy abban sem tűnik fel (pl.: Mestský úrad – Városi hivatal, Obecný úrad – Községi hivatal, Radnica – Városháza; Mestský úrad Šamorín – Városi hivatal, Obecný úrad Kostolné Kračany – Községi hivatal). Ennek valószínűsíthető oka, hogy bár a kisebbségi nyelvhasználati törvény nem rendelkezik a közigazgatási szerv működési helyének feltüntetéséről, a belügyminisztérium közigazgatási csoportjának 2000. április 20-án kelt irányelve alapján a közigazgatási szerv kisebbségi nyelvű megnevezésében a település nevét csak államnyelven lehet megadni, ezért a vizsgált önkormányzatok inkább eltekintenek a település nevének feltüntetésétől.
Gyakran előfordul, hogy a helyi önkormányzat épületében más, többnyire az önkormányzati szerv apparátusához tartozó hivatal is székel. Ezek nevét szinte mindig a főbejáratnál helyezik el, a tapasztalatok szerint azonos betűtípussal és -mérettel szedve a többségi és a kisebbségi nyelvű megnevezésüket (pl.: Matričný úrad – Anyakönyvi Hivatal); de arra is van példa, hogy az intézmény nevében elsődlegesen szerepel a magyar megnevezés (pl.: Könyvtár – Knižnica). Az önkormányzatok ügyfélfogadási rendjének nagyobb része szintén kétnyelvű (pl.: Stránkové dni – Ügyfélfogadás, Stránkové hodiny – Fogadási órák), miközben a vizsgált feliratok magyar nyelvű szövegének többsége betűméret és -típus tekintetében nem különbözik a szlovák nyelvűétől.

A vizsgált belső feliratok közül a hivatalok szervezeti egységeinek nevét tartalmazó tájékoztató táblák nyelvhasználata mutat hason­lóságot: kivétel nélkül mindig két­­nyelvűek, s a többségi nyelvű felirat a törvényi rendelkezéshez igazodva minden esetben megelőzi a kisebbségi nyelvűt (pl.: Odbor stavebný/Stavebný odbor – Építésügyi főosztály/Építésügyi osztály/Építési szakosztály). Eltérés inkább csak a szlovák és a magyar feliratszövegek grafikai elrendezésében van: a magyar szövegrész egyszer a szlovák mellett, másszor alatta jelenik meg; a betűk mérete és típusa egyszer azonos, másszor a kisebbségi nyelvű felirat kisebb méretű és más típusú betűkkel van szedve.

Változatosság jellemzi az önkormányzati dolgozók névtáblájának nyelvhasználatát is. Az irodák ajtaján vagy mellett elhelyezett táblákon a vizsgált hivatalok általában egységesen, a keresztnév elsőbbségével tüntetik fel az alkalmazottak nevét, gyakran akkor is, ha azok hivatalosan bejegyzett névformája magyar (pl.: Mária Szabóová, Alžbeta Nagy). A névtáblák szinte minden esetben tartalmazzák az önkormányzati dolgozók munkaköri beosztását is, melyet a vizsgált hivatalok többnyire két nyelven adnak meg, jellemzően a szlovák nyelv elsőbbségével (pl.: účtovník – könyvelő, matrikárka – anyakönyvvezető).

2. A szóbeli ügyintézés nyelve

A kutatás eredménye szerint az ügyfél és az önkormányzati alkalmazott kommunikációjának nyelve az ügyfél anyanyelvéhez vagy az általa választott nyelvhez igazodik. A kisebb településeken az önkormányzati dolgozók minden lakost név szerint ismernek, tehát azt is tudják, kinek melyik nyelv az anyanyelve. Ha ismeretlen ügyféllel van dolguk, szlovákul és magyarul is üdvözlik, a válaszköszönés pedig egyértelműen jelzi számukra a kommunikáció nyelvét. Hasonlóképpen járnak el a nagyobb települések önkormányzati dolgozói is: ha ismerik az ügyfelet, az anyanyelvén szólítják meg; ha nem, mindkét nyelven köszöntik, s azon a nyelven folytatják a társalgást, amelyiken az ügyfél válaszol.

A vizsgált önkormányzati hivatalok dolgozóinak túlnyomó többsége (92,7%) magyar anyanyelvűnek vallotta magát, de a szlovák anyanyelvűek is kivétel nélkül kétnyelvűek, akiknek saját bevallásuk szerint nem okoz gondot a magyar nyelven folytatott ügyintézés. A hivatali alkalmazottak egymás között magyarul és szlovákul is beszélnek, a kommunikáció nyelvét helyzettől függően választják meg. Ha személyes dolgokról beszélgetnek, a szlovák anyanyelvű dolgozók többnyire a számbeli többségben lévő magyar anyanyelvűekhez igazodnak, ha valamit nem értenek meg, arra rákérdeznek. Előfordul azonban, hogy ilyenkor a társalgás már szlovákul folytatódik, de arra is van példa, hogy a beszélgetés során mindenki a saját anyanyelvét használja. Hivatali ügyekről az alkalmazottak többségi és kisebbségi nyelven is beszélnek egymás között, de mivel a magyar közigazgatási szaknyelvet többnyire a kisebbségi anyanyelvű dolgozók sem ismerik, ők is gyakran váltanak át magyarról szlovákra.

A képviselő-testület tanácsko­zásai a vizsgált hivatalokban általában magyarul folynak, de előfordul, hogy a polgármester akkor is két nyelven vagy szlovákul nyitja meg az ülést, ha annak nincs csak szlovák nyelven beszélő vagy értő résztvevője. Ha a képviselő-testület ülésén szlovák hivatalos személy is részt vesz, a tanácskozás szlovákul folyik. Ha a testület nyilvános ülésén magyar és szlovák nemzetiségű/anyanyelvű lakosok is vannak, a polgármester vagy az általa megbízott személy magyarul és szlovákul is ismerteti a napirendi pontokat. A lakosok az anyanyelvükön terjesztik elő kérdésüket vagy hozzászólásukat, a válasz a kérdező vagy hozzászóló választotta nyelven érkezik.

3. Az írásbeli ügyintézés nyelve

A magyar kisebbséghez tartozó lakosok a vizsgált önkormányzatokhoz túlnyomórészt egynyelvű szlovák beadványokat nyújtanak be. Az önkormányzati dolgozók véleménye szerint ennek három fő oka van: 1. a kisebbségi anyanyelvű ügyfelek nem tudják, hogy magyar nyelvű beadványt is benyújthatnak; 2. a hivatalokkal folytatott írásbeli kommunikáció hosszú évtizedekig csak államnyelvű lehetett, így a kisebbséghez tartozó személyek megszokták, hogy beadványaikat szlovákul fogalmazzák/fogalmaztatják meg; 3. sem a hivatali dolgozók, sem a kisebbségi anyanyelvű ügyfelek nem ismerik a magyar közigazgatási terminológiát.

Az önkormányzatok a lakosok esetleges magyar nyelvű beadványaira a törvényi rendelkezést követve általában két nyelven, szlovákul és magyarul válaszolnak. A megkérdezett hivatali dolgozók úgy vélik, hogy az ügyféltől magyar nyelven érkezett beadványra is indokolt a kétnyelvű válasz: egyrészt azért, mert ha az ügyfél elégedetlen lenne az önkormányzat intézkedésével, és felsőbb önkormányzati szervhez fordulna, a hivatal az államnyelvű válasszal tudja igazolni az intézkedés jogosultságát; másrészt azért, mert értelmezési vita esetén a törvényi szabályozás az államnyelvű szöveget tartja mérvadónak.

Az írásos ügyintézés során a vizsgált önkormányzatok más nyelven/nyelveken kommunikálnak a hatáskörükbe tartozó szervekkel, illetve az egyéb intézményekkel. A fennhatóságuk alá tartozó magyar nevelési nyelvű óvodáknak és magyar tannyelvű alapiskoláknak általában kétnyelvű hivatalos levelet küldenek, melyben az államnyelvű szöveg áll az első helyen; a településen működő kisebbségi kulturális intézményekkel és civil szervezetekkel azonban jellemzően magyar nyelvű levelezést folytatnak. Külföldi intézményekkel, testvértelepülések önkormányzati hivatalaival magyar, angol vagy német nyelven leveleznek.

A vonatkozó törvény szerint a területi önkormányzati szerv a saját hatáskörében kiadott űrlapokat kérésre kisebbségi nyelven is az ügyfelek rendelkezésére bocsátja. A vizsgált önkormányzatok egy része mégsem biztosít kétnyelvű formanyomtatványokat a kisebbséghez tartozó ügyfelek számára; sőt azokat a szlovák–magyar elektronikus beadványmintákat sem használja, amelyek ingyen letölthetők a Pro Civis Polgári Társulás által működtetett www.onkormanyzas.sk oldalról. A megkérdezett hivatali dolgozók nagy része úgy vélekedik, hogy szükségtelen kétnyelvű űrlapokat készíteni vagy készíttetni, mert a magyar kisebbséghez tartozó ügyfelek nem igénylik ezeket, hisz megértik a szlovák nyelvűeket is; ha mégsem – bár erre véleményük szerint nem nagyon van példa –, akkor az ügyintéző segít az államnyelvű formanyomtatvány kitöltésében.

4. Az önkormányzati kommunikációs eszközök nyelve

A vizsgált önkormányzatok mindegyike működtet honlapot, ezek mintegy 71%-a kétnyelvű, szlovák–magyar vagy háromnyelvű, szlovák–magyar–angol, 29%-a pedig egynyelvű, szlovák. A kisebbségi nyelvű honlapváltozatok azonban többnyire csak szerkezetüket illetően mutatnak egyezést a többségi nyelvűkével, teljes körű tartalmi egybeesés csak egy esetben volt megfigyelhető a kutatás során. A tanulmányozott magyar nyelvű honlapok egy része csupán alapinformációkat közöl: a település nevét és történetét, az önkormányzati hivatal nevét és szerkezeti felépítését, valamint a félfogadási rendet. Részleges magyar nyelvű közérdekű tájékoztatást – pl. a lakosságot érintő határozatok, a képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvek stb. közzététele kisebbségi nyelven – az önkormányzatok körülbelül két ötöde folytat.

A megfigyelt hivatalok csaknem 90%-a jelentet meg közérdekű önkormányzati lapot. A túlnyomórészt havi rendszerességgel megjelenő kiadványok kivétel nélkül kétnyelvűek. Elsődlegesen magyar nyelvű írásokat tartalmaznak, csupán három tanulmányozott lapban volt szinte teljes mértékben azonos a magyar és a szlovák nyelvű cikkek aránya. Az adatközlők szerint a mindkét nyelven közreadott írások nagy része magyar nyelven készül, többségi nyelvre való fordításukat vagy a magyar nyelvű cikk szerzője, vagy a lap szerkesztője, ritkábban valamelyik szlovákul jól tudó önkormányzati dolgozó végzi. A lapokban közzétett hirdetések nyelve minden esetben a megrendelő kívánságához igazodik.

A vizsgált önkormányzatok kö­zül kettő működtet televíziót. Mindkettő magyar és szlovák nyelvű magazin- és reklámműsort sugároz, melyek képfelvételei a többségi és a kisebbségi nyelvű adásban azonosak. A magyar nyelvű műsorblokkok nyelvhasználatát illetően az önkormányzatok az államnyelvtörvényhez, illetve a nemzetiségi kisebbségek nyelvén történő műsorszórást szabályozó törvényekhez igazodnak, így a magyar nyelvű felvételeket államnyelvű feliratokkal látják el.
A kutatás szerint a kisebb községi települések önkormányzati hivatalai napjainkban is hangosbemondó tájékoztatják a lakosságot. A hirdetések ezeken a településeken jellemzően két nyelven, a szlovák elsőbbségével zajlanak, tartalmuk többnyire azonos. A hangosbemondókban felolvasott tájékoztató szövegek, hirdetések általában magyarul készülnek, ezeket a polgármester által megbízott hivatali dolgozó fordítja szlovákra.

Misad Katalin

(Az írás a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében működő Gramma Nyelvi Iroda 21-170-00334 számú, Dél-Szlovákia kétnyelvűsége, különös tekintettel egyes települések önkormányzati hivatalának kétnyelvűségére projekt támogatásával készült.)

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Lelkes Vince

Elhunyt Lelkes Vince

koronavírus kórház

Koronavírus: 46 beteg elhunyt, 7575 PCR-teszt lett pozitív

dac

Hahn János: Az edzések pörgősebbek és gyorsabbak

benzinár

Macerás a benzinturizmus, de aki Győrben jár...

terhesség

Kórházba kerékpározott egy vajúdó új-zélandi politikus

falevél

Hizsnyai Tóth Ildikó: mikes.kelemen@ – 9.

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.