A Magyar Szövetség politikusai a perbetei tábla 2024. június 3-i leleplezésén - a pulpitusnál Orosz Örs beszél (a szerző képarchívuma)
Feljelentették a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselőit – a kétnyelvű táblák és egy kampányesemény kerültek célkeresztbe
Két külön esetben érkeztek feljelentések a magyar politikusok ellen: az egyik az idén kihelyezett kétnyelvű perbetei útirányjelző táblára, a másik pedig egy tavalyi kampányeseményre vonatkozik. Utóbbi során a komáromi elkerülőútra hívták fel a figyelmet.
A feljelentésekről a Magyar Szövetség (MSZ) megyei képviselői, Orosz Örs és Andruskó Imre tájékoztatták a nyilvánosságot a hét elején. Az egyik esetben mindkettejüket, továbbá Csenger Tibort, Nyitra megye alelnökét jelentette fel valaki egy 2023. szeptemberi kampányesemény miatt. A politikusok ekkor egy „performanszot” hajtottak végre Komárom nyugati határában, a majdani elkerülőút nyomvonalán. Hogy felhívják a figyelmet a fejlesztés szükségességére, két méternyi szabványos aszfaltréteget, „utat” hoztak létre a termőföldön, amelynek bérlője beleegyezett az akcióba. Az építményt aztán rövid időn belül eltávolították.
A másik feljelentés az idén júniusban Perbete mellett kihelyezett kétnyelvű útirányjelző tábla miatt érkezett Orosz és Csenger ellen. A tábla kapcsán még abban a hónapban felmerültek adminisztrációs problémák, ám ennek ellenére teljesen jogszerű volt a kihelyezése. Egy ismeretlen feljelentő azonban újra belekötött a folyamatba.
Korrekt volt a rendőrség
Orosz Örs úgy fogalmazott,
sajnálja, hogy az „ódivatú, mečiarista-slotai időket idéző nacionalizmustól fűtött feljelentgetések jöttek újra divatba“.
Utalt arra, hogy a közelmúltban nemcsak ők, de Komárom városa, ill. a KOMVaK vízgazdálkodási vállalat ellen is érkeztek hasonló jellegű feljelentések. A tavalyi kampányesemény kapcsán emlékeztetett: a komáromi elkerülőútra is használható, korábban elkülönített összegből Kisszeben (Sabinov) mellett épül tehermentesítő út – vagyis annak a régiónak, amelynek nincs politikai képviselete, „nem fognak babérok teremni“.
Ő és Andruskó is hangsúlyozták, a rendőrség korrekt módon és hangnemben hallgatták ki őket, ill. kötelességük is lefolytatni az eljárást.
Andruskó szerint
nem tudják pontosan, ki volt a feljelentő – a 2023-as „performansz” kapcsán hozzátette, senkinek nem okoztak kárt, az „útdarab” eltávolítása óta pedig tovább zajlik a mezőgazdasági termelés az érintett néhány négyzetméteren.
Összefügghetnek a feljelentések
A két üggyel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kértünk a rendőrségtől, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ. Ha ezt megteszik, beszámolunk róla az olvasóinknak.
Információink szerint elképzelhető, hogy az MSZ politikusai és a Komárom városa és önkormányzati cége ellen érkezett feljelentések összefügghetnek – ill. kapcsolatban vannak azokkal a komáromi „ügyekkel”, botrányokkal, amelyeknek főleg hangulatkeltés és lejáratás volt a céljuk idén, valamint az elmúlt években.
Régi „reflexeket” idéz
A párt megyei képviselőivel kapcsolatos eljárások miatt megkerestük a MSZ sajtóosztályát is. A 2023-as kampányesemény vonatkozásában nem, a perbetei tábla esetében azonban elküldték az állásfoglalásukat.
A párt többek közt azt közölte, a Szlovákiában élő magyarok érdekképviseletét felvállaló magyar pártként elengedhetetlennek tartják „közösségünk nyelvhasználati jogainak, ezen belül a vizuális kétnyelvűségnek a fokozatos bővítését“.
„A MSZ Nyitra megyei képviselői idén júniusban a vonatkozó törvény adta lehetőségeket, az útjelzőtáblákkal is foglalkozó, 30/2020-as számú rendeletet kihasználva kezdték el a megye déli járásaiban található közúti irányjelző táblák kétnyelvűsítését. A perbetei táblán kívül 100 ezer eurós ráfordíttással további 686 táblán jelennek majd meg a magyar nyelvű helységnevek.
Úgy tűnhet, hogy 686 kétnyelvű tábla ellenében egy feljelentés elfogadható arány, de a valóságban ez is azt jelzi, hogy egy demokratikus jogállamban 30 esztendő sem volt elegendő ahhoz, hogy ne szúrjunk szemet a többségi nemzet nacionalista tagjainak.
A kétnyelvű közúti táblák miatt történő feljelentések ugyanazokat a három évtizeddel ezelőtti reflexeket idézik, mint a nyelvtörvény kulturális minisztérium által tervezett módosítása és maga az a tény is, hogy egy olyan országban, ahol a lakosság csaknem 11 %-a más nemzetiségűnek vallja magát, egyáltalán létezik az állam nyelvét védő jogszabály“
– zárul a MSZ sajtóosztályának tájékoztatása.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.