Szólt a Ria-ria-Hungária

Magyar zászlóval és üdvözlő transzparenssel fogadták Józsi Györgyöt a Slavia szurkolóiRemák Béla felvételeHogyan érzi magát Prágában?

Remekül. A város nagyon tetszik. Négy éve már jártam Csehországban, akkor a nymburki tornára utaztam az U17-es válogatottal, és Nymburkból tettünk egy kirándulást Prágába. Emlékszem, már akkor is arra gondoltam, hogy milyen jó érzés lehet egy ilyen városban focizni.

Ki kereste meg először?

Tavaly nyáron Magyarországon járt néhány cseh menedzser, és akkor figyeltek fel rám. A Slaviából elment egy-két baloldali játékos, ezért aztán január elején szóltak, hogy jöjjek ki próbajátékra.

Nem félt a próbajáték előtt, hogy csak amolyan Tokody-féle hercehurca lesz a dologból?

Nem, félelem egyáltalán nem volt bennem, inkább azt éreztem, hogy most bizonyíthatok egy nívós klubban, elvégre nem volt veszítenivalóm. Kimegyek, és akkor majd elválik, hogy mennyit érek.

Végül féléves kölcsönjátékra érkezett, és a Slaviának opciós joga van a megvételére. Az öltözőben hogyan fogadták a társak?

Ez egy jó gárda, mindenki normálisan viszonyult hozzám. Leginkább a Došek fivérekkel meg Fořttal jövök ki, az edzéseken is ők azok, akik oldani szokták a feszültséget, állandóan heccelődnek, és már a legelején bevontak engem is.

És a cseh nyelv?

Egyelőre angolul kommunikálok a társakkal meg az edzőkkel, de már elkezdtem tanulni a cseh nyelvet is, egy-két szót már tudok.

Például?

Ha lehet, most inkább nem idézném azokat, mert az edzéseken meg az öltözőben leggyakrabban elhangzó szavak némelyike valószínűleg nem a legszentebb kifejezés.

Josef Csaplár edző is télen érkezett a Slaviához, úgyhogy közös volt a rajt az új állomáshelyen. Liberecben szinte fanatizálta a csapatot, bajnokok is lettek. Tényleg annyira karizmatikus egyéniség?

Kemény edző, és tényleg egy megszállott vehemenciájával képes dolgozni. A játékosokkal szemben azonban mértéktartó. Hallottam, hogy jó véleménnyel volt rólam érkezésem után, csak remélni tudom, hogy a tavaszi szezon után is hasonlóan fog majd nyilatkozni a játékomról.

Csapláron kívül a cseh sportsajtó is elismeréssel szól a teljesítményéről. Figyeli a lapok meccs utáni osztályzatait?

Mindjárt az első, Blšany elleni meccs után elutaztam az utánpótlás-válogatottal Skóciába, úgyhogy akkor nem láttam semmit, de miután visszajöttem, mondták a srácok, hogy benne voltam a forduló válogatottjában. Néha pedig telefonálnak a szüleim, és ők mondják, hogy hallottak vagy olvastak visszajelzéseket a játékomról.

Először a forduló válogatottjába került, a Zlín elleni idegenbeli győzelem után pedig a második legmagasabb osztályzatot kapta a Slavia játékosai közül.

Akkor most már muszáj jól játszanom a folytatásban is, hogy megmaradjanak ennél a véleménynél.

Milyen célkitűzések vannak a klubban?

Nem értek ugyan mindent abból, ami az öltözőben elhangzik, de minden meccsre úgy megyünk ki, hogy nyerjünk. Ezen kívül nincs olyan jellegű nyomás, hogy muszáj az első helyen végezni. Ha esetleg bajnokok leszünk, akkor jó, de ha nem, akkor sem eresztik szélnek a gárdát. A negyedik helyről fordultunk télen, tetemes hátránnyal a listavezető Baník Ostravára, de tudtuk, hogy jó a sorsolásunk, és az első négy fordulóban akár 12 pontot is szerezhetünk. Most három meccsből kilenc pontunk van tavasszal, de a neheze még hátra van, Jablonecben mi leszünk a favoritok, de aztán a Sparta és az Ostrava következik, utóbbi ráadásul idegenben.

Egy hete úgy verték meg a Zlínt, hogy ellenfelük addig zsinórban 15 hazai meccsen nem kapott ki.

Ezt még nem is hallottam, csak azt tudtam, hogy jó csapat, közvetlenül utánunk álltak a tabellán, és láttam a Sparta elleni győztes meccsüknek az összefoglalóját is. Az öltözőben ugyanis mindig megnézzük a soron következő ellenfél addigi meccseit.

A csapattársak mellett a drukkerek is befogadták: a Slavia honlapja arról tudósított, hogy a szurkolók a sok piros-fehér drapéria mellé magyar zászlót is kifüggesztettek a kerítésre.

A zlíni meccsünk előtt arra lettem figyelmes, hogy egy „György üdvözlünk” feliratú transzparenst tartanak a drukkerek a slaviásoknak kijelölt szektorban. Aztán meccs közben láttam a magyar zászlót, utána meg azt skandálták a meccs végén, hogy Ria-ria-Hungária. Nagyon jó érzés volt. Legutóbb pedig a Plzeň elleni szombati találkozón is kint volt a zászló, valamit énekeltek is magyarul, de ezt már nem hallottam. Csak a többeik kérdezték az öltözőben, hogy mi volt az a magyar nóta.

A hétvégi győzelemmel feljöttek a második helyre. A Sparta helyett a Slavia lépett elő az Ostrava legfőbb üldözőjévé?

Még csak három meccsen vagyunk túl, de annak persze örülünk, hogy egymás után kétszer is botlott a Sparta. A hangulat egyelőre kiváló, a körülmények pedig adottak ahhoz, hogy folytassuk ezt a tempót. Most úgy érzem, nagy előrelépés számomra, hogy eljöttem Zalaegerszegről.

Ha már a ZTE szóba került: mi volt az oka az őszi mélyrepülésnek? Vagy nem csak az őszi, hiszen már tavaly is csak az alsóházra futotta...

Igazából mi sem tudtuk, hogy mi lehetett az oka. Pechszériába kerültünk, egyszerűen nem jött ki a lépés, és sok meccsen kifejezetten balszerencsések voltunk, az ellenfelek találtak egy gólt, és azzal nyertek. Aztán ahogy gyarapodtak a vereségek, morálisan is kezdett szétesni a csapat, nagy volt nyomás, és megcsappant az önbizalom. Remélem, hogy a tavasz majd feledteti a tavalyi évet Zalaegerszegen, Gellei Imre személyében egy felkészült és alapos szakember irányítja majd a csapatot, és szerintem jönnek majd a jó eredmények is. Ami engem illet, a Slaviában játszom ugyan, de szurkolok az otthoni társaknak.

NÉVJEGYKÁRTYA

Születési idő: 1983. 01. 13.

Állampolgárság: magyar.

Magasság/testsúly: 181 cm/68 kg

Poszt: baloldali középpályás

Mezszám: 15.