Örömmámorból zuhantak a kiábrándultság szakadékába

J. MÉSZÁROS KÁROLYKeserű szájízzel, szomorúan jöttek haza az U11-es dunaszerdahelyi területi válogatott fiatal labdarúgói az idei kaposvári megatornáról. Másodikok lettek, s annak mindenki örülhetne, hogy egy olyan nagy fesztiválon, melyen kétszáz csapat szerepel, felkerült a dobogó második fokára.

J. MÉSZÁROS KÁROLY

Keserű szájízzel, szomorúan jöttek haza az U11-es dunaszerdahelyi területi válogatott fiatal labdarúgói az idei kaposvári megatornáról. Másodikok lettek, s annak mindenki örülhetne, hogy egy olyan nagy fesztiválon, melyen kétszáz csapat szerepel, felkerült a dobogó második fokára. De esetünkben a történet arról szól, hogyan úszott el a csallóközi játékosok elsősége. Mert nagyon közel álltak hozzá, a rendes játékidő letelte után is még vezettek a döntőben. Aztán mégis az olasz Brescia lett a tornagyőztes.

Több változatban végighallgattam a történetet, s mindegyikből az derült ki, hogy a csallóköziek komoly bírói tévedés áldozatai lettek. Nem egy eldugott településen, hanem mindenki szeme láttára a kaposvári stadionban zajlott a döntő, eredményjelzővel, rajta időmérővel. Félidőben az olasz futballakadémia tizenegye vezetett (2:0) a Dunaszerdahelyi járás településeiből összeszedett, kevés gyakorlással összehozott és a tornán sikercsapattá érett gárda ellen. Szünet után azonban fordult a kocka: a csallóköziek nyolc perc alatt három gólt rúgtak, és átvették a vezetést, amit a döntő hivatalos játékidejének végéig őriztek is. A versenykiírás szerint kétszer huszonöt perc volt a meccs időtartama, hoszszabbítás nélkül. Mivel ráadást sem jeleztek, a játékidő letelte után a bírónak le kellett volna fújnia a döntőt, állítják nyilatkozóim. De nem így történt. Mindkét játékvezető tovább engedte a játékot. Közel másfél perc elteltével egy fejpárharc után sípjába fújt a bíró. Apróságaink megörültek, azt hitték, vége a meccsnek, s örömmámorukban berohantak a pályára. A sípmester azonban mindenkinek tudtára adta, hogy nincs vége, szabadrúgással folytatódik a mérkőzés. Az olaszok javára. Beívelték a labdát a tizenhatosba, ide-oda pattogott, majd a csallóköziek kapujában kötött ki. Egyenlített a Brescia, következtek a tizenegyesek. Az örömmámorból a kiábrándultság szakadékába zuhant apró focisták ezt a lelki terhet már nem tudták elviselni, tizenegyesből csak az olaszok voltak eredményesek, s őket hirdették ki győztesnek.

Gaál Tamás, a területi szövetség küldöttségvezetője és ifjúsági bizottságának elnöke miután elmondta a történetet, újabb adalékkal szolgált: „A döntő után odajött hozzám Kenéz Ádám versenyigazgató, s gratulált a teljesítményhez, hozzátéve, hogy a bírók elrontották a végét. Nagyon sajnáltam a fiúkat. Megköszöntem a bíróknak is, de közben rámutattam a csapatra, megnézhetik, megvigasztalhatják a gyerekeket” – idézte fel a döntő utáni pillanatokat. Fontosnak tartja aláhúzni, hogy nagy siker az U11-es válogatott helytállása, amiért köszönet jár az edzőnek és a szülőknek egyaránt.

Kemény hangú blogbejegyzésben írta le tapasztalatait Matlák József, aki már nyolcadszor képviselte a Dunaszerdahelyi járást a tornán. Idén ő volt a kiküldött öt játékvezető egyike. Köcsög kaposvári bírónak nevezi sípmester társát, aki szerinte elvette „a tornagyőzelmet fiainktól”. Úgy látja, évről évre csökken az ellátás színvonala, s azt állította, utoljára vett részt a tornán. „Nagyon úgy néz ki, de nagyon fog hiányozni – mondta lapunknak Matlák József, aki napokkal később is kiállt minden megállapítása mellett. – Focibarát ember vagyok, bíráskodom, s egész évben erre készültem, mert megérdemelt szabadság számomra. Napi négy–öt meccset vezettem, de a második félidő 27. perce érthetetlen volt számomra. Sajnálom, hogy a gyerekekkel kitoltak. Életem végéig velem marad, ahogy a szülők előtt összeroskadva sírnak. Még az anyukájukat sem engedték be hozzájuk. Eddig félig-meddig hazajártam már Kaposvárra. Örömmel mentem oda, most ürességet érzek. Alagútban vagyok, s nem látom a fényt a végén…”

Bögi Ferenc edző, akinek csapata harmadszor volt döntős a tornán, inkább szakmai kérdésekre összpontosított, de azért megjegyezte: „A szomorú az, hogy a fújás pillanatában mindenki azt gondolta, vége a meccsnek, és a gyerekek a pályára szaladva pár másodpercig ünnepelték a kupagyőzelmet. Elég lett volna, ha csak az egyik bíró észbe kap. Az elkövetkező fél percben még mindig bármikor véget vethettek volna a meccsnek, hisz a Brescia játékosa túl sokat kivárt a szabadrúgással. A labda végül bepattant a hálóba, a gólt megadták, és a gyerekek, akik az előbb az egekbe ugráltak, most földre rogyva sírtak. Ilyen lelkiállapotban nem lehetett büntetőpárbajt nyerni velük.”

Egyébként a megatornán mások is indultak Szlovákiából: fociban az U14-es dunaszerdahelyi területi válogatott, a bősiek, a DAC U9-es és U10-es csapata és kézilabdában a légi lányok. A csoportmeccseken helytálltak, aztán kiestek.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?