Lehmannt sem engedték

San Marino-i futballista számára semmi sem megalázóbb, mint amikor már a kapus is gólt lő csapatának. Ez Dubnicán egyértelműen kiderült.

6:0-ás állásnál tizenegyeshez jutott a szlovák válogatott, s a lelátók a gálameccs-hangulatot fokozandó a válogatottba visszatérő Kamil Čontofalskýt szerették volna végrehajtóként látni. A Zenit hálóőre a kispadról is beleegyezést kapott, s a hirtelen támadt ötlettől szélesen mosolyogva kocogott a tizenegyespont felé. Ott már közben az első válogatott találatára váró Ján Ďurica igazgatta a labdát, s végül néhány vendégjátékossal együtt lebeszélte Čontofalskýt tizenegyesrúgási szándékáról. A kapus visszafutott a kapuba, ahonnan felemelt hüvelykujjal üdvözölte Ďurica sikeres büntetőjét.

Hogy mi is történt pontosan, arra csak a meccs után derült fény. „Nem arról van szó, hogy nem engedtem volna Čontyt rúgni… Én csak szerettem volna megszerezni első válogatott gólomat, a San Marino-iak pedig kértek minket, ne tegyük őket még nevetségesebbé azzal, hogy a kapusunk is gólt rúg. Ezt Kamil is megértette, így végül én lőttem a büntetőt” – magyarázta Ďurica.

Čontofalský sem mondott mást: „A meccs előtt nem egyeztünk meg, ki fogja rúgni az esetleges tizenegyest. Nem is gondoltam rá, hogy felfussak, de ahogy biztattak a szurkolók meg az edző, arra gondoltam, miért ne. Lőttem már néhány gólt büntetőből bajnokin, ifiként pedig rendszeres tizenegyesrúgó voltam. A vendégek játékosai azonban elém álltak, nagyon határozottan kértek, ne alázzuk meg őket még jobban, így aztán meghagytam a lehetőséget Janónak, és nagyon örülök a góljának.”

Hogy nem Ďurica önzése, hanem a San Marino-iak kapusfóbiája fosztotta meg Čontofalskýt a gólszerzéstől, azt az is igazolhatja, hogy a San Marino–Németország mérkőzésen 12:0-nál hasonló helyzetben Lehmann is szeretett volna feliratkozni a góllövőlistára, de Maraniék őt sem engedték – akkor végül Schneider végezte el a büntetőt…