Kanadai elsőség – hat év után

Ünneplő kanadai hokisok a vb-győztesnek kijáró serleggelTASR/AFP-felvételNem vitás, az esélyesek közé tartozott a kanadai együttes, ám valójában a szakemberek nagy része nem bízott az utolsó pillanatban összeverbuvált csapatban. Doanék azonban mérkőzésről mérkőzésre egyre jobban belelendültek, igaz, kétszer is megtorpantak: váratlan döntetlen a dánok ellen, szerencsés győzelem – hosszabbítás után – a németek elleni negyeddöntőben. A hajrában aztán hozták formájukat. A csehek ellen kimondottan látványosan hokiztak, az utolsó harmadban szinte tetszés szerint ütötték a gólokat, majd a fináléban kétgólos hátrányt ledolgozva lettek teljesen megérdemelten világbajnokok.

Döntőbeli ellenfelük számára igencsak tanulságos volt a vb playoff-szakasza. A svédek már-már készültek a korai búcsúra, hiszen a legjobb nyolc között a házigazda finnek 5:1-re is vezettek, s innen sikerült fordítaniuk. Ez a párját ritkító bravúr annyira feldobta a skandinávokat, hogy a címvédő szlovákok ellen hibátlan teljesítményt nyújtottak, teljesen kikapcsolták a játékból az ellenfél kulcsembereit. A finálé első „félidejében” is remekül korongozott a Tre Kronor, a végére azonban „elfogyott” a kétgólos előny, sőt, a hosszabbításban jött az újabb kanadai (arany)gól. Hardy Nilsson, a svédek edzője is beismerte, a rájátszásban ütött Carter-gól teljesen szabályos volt, habár a cseh Šindler játékvezető csak a videobíróval folytatott hosszas tanácskozás után ismerte el a találatot. „A finnek ellen velünk volt Fortuna, a döntőben azonban hátat fordított nekünk. Hiába, ilyen a hoki...” – bosszankodott a skandináv tréner.

„Csak” harmadik lett a címvédő szlovák csapat, ám a szurkolók szombaton késő este vb-győztesként ünnepelték a Pozsonyba érkező válogatottat. Talán azért, mert tétmérkőzésen – a sok-sok vereség után – végre sikerült legyőznie a nagy rivális cseh gárdát, melynek néhány játékosa az elődöntőbeli kudarc után nem vette komolyan a helyosztót.

Szépen csillog a bronzérem is, mondogatták a szakvezetők és a játékosok, de talán egy kicsit keserű szájízzel távoztak Helsinkiből, mert – és ezt nem titkolták – a címvédés reményében utaztak a finnországi vb-re. Egyesek szerint minden idők legerősebb szlovák válogatottját láthattuk a világbajnokságon, az elődöntőig nem volt semmi baj, az utolsó előtti akadályon azonban fennakadtak Bondráék. Nem azért, mert rosszul játszottak, hanem mert a svédek minden tekintetben felülmúlták őket. Mindent összevetve: le a kalappal a szlovákok előtt, hiszen négy év alatt három érmet szereztek: Szentpétervárott (2000) a 2., Göteborgban (2002) az 1., Helsinkiben (2003) pedig a 3. helyen végeztek.

Vége tehát a cseh–szlovák egyeduralomnak, a három cseh és a tavalyi szlovák elsőség után a kanadaiak jutottak fel a csúcsra. Tegnapelőtt már a 22. vb-aranyérmüket ünnepelhették, s csak eggyel gyűjtöttek kevesebbet, mint az éremtáblázat élén tanyázó oroszok (korábban szovjetek).