Július Šupler: Már alakul a jövő csapata

Gabriel Špilár és Rudolf Huna veszélyezteti a svájci kaput a kassai előkészületi meccsenSITA-felvételSzlovákia jégkorong-válogatottja öt nap alatt három nehéz mérkőzést is játszott, és sokkal jobb eredményt ért el (2 győzelem, 1 vereség), mint az egy hónappal ezelőtti Német Kupán (4. hely – 1 győzelem, 2 vereség). Július Šupler vezetőedzőt a javulás okairól faggattuk.

Németországban, címvédő-ként csak a negyedik helyen végeztek védencei, mégsem volt nyugtalan, sőt, elégedetten nyilatkozott a csapat teljesítményéről. Egy hónappal később már az eredmények sem maradtak el...

Hannoverben sem játszottunk rosszul, küzdöttek, hajtottak a fiúk, de mindig a legrosszabbkor hibáztunk, s ezért nagy árat fizettünk. Bíztam bennük, s tudtam, ha a következő összecsapásokon jobban odafigyelünk a védekezésre és nem puskázzuk el a ziccereket, akkor meglepetést okozhatunk.

Prágában aztán sikerült a bravúr, hosszabbításban győzték le a nagy rivális cseheket. Nem nyugtalanította, hogy ezt megelőzően az ellenfél huszonhét meccset is megnyert, s csak hétszer szenvedett vereséget?

Nem is gondoltam a korábbi, egymás elleni összecsapásokra. Mivel nagyon jól ismerem a csehek játékstílusát, arra kértem a játékosokat, ne rohanjanak előre, óvatosan hokizzanak. S mint később kiderült, taktikánkat siker koronázta. Le a kalappal a fiúk előtt, valamennyien átlagon felülit produkáltak, a fiatalok sem voltak lámpalázasak, Lašák kapus pedig mágnesként vonzotta a korongot. A csehek is kitűnően játszottak, színvonalas, jó iramú és ami a legfontosabb, sportszerű meccset játszott a két csapat. Annak örülnék a legjobban, ha a két együttes gyakrabban találkozna egymással!

Alig három nap szünet után következett az ugyancsak mumusnak számító, svájciak elleni, két hazai mérkőzés. Poprádon egygólos vereséget szenvedtek, de aztán Kassán alaposan visszavágtak.

Pénteken sem játszottunk rosszul, ám sajnos, nem sikerült értékesítenünk az emberelőnyös helyzeteket. A svájciak azt nyújtották, amire számítottunk. Hibátlanul védekeztek, nem engedtek kibontakozni, mi meg nem tudtunk mit kezdeni a szoros emberfogással. A vereség ellenére megdicsértem a korongozókat, mert küzdeni akarásból jelesre vizsgáztak.

Szombaton aztán megtört a jég, és sikerült legyőzni a svájci csapatot. Méghozzá nem is akármilyen játékkal. Egy nap alatt ennyit javult volna a gárda?

Kassán ott folytattuk, ahol Poprádon befejeztük: óvatosan, védekező felfogásban játszottunk az első harmadban. De a folytatásban megéreztük, erőteljesebben támadhatunk, mert az ellenfél nem olyan veszélyes, mint a korábbi találkozókon. Tetszetősen hokiztunk, sorra vezettük a látványos akciókat, s remekül használtuk ki helyzeteinket. A második játékrészben lőtt öt gól önmagáért beszél. Fantasztikus volt a kassai közönség is, amely űzte-hajtotta a fiúkat. Nagyra értékelem ezt a győzelmet, külön öröm számomra, hogy mind a négy sor kitűnően hokizott.

Most biztosan jobb a kedve, mint a Német Kupa után volt?

Én akkor sem voltam szomorú, erről meggyőződhettek a sajtótájékoztatón. Egy biztos, nagyon kellettek ezek a sikerélmények ennek a fiatal gárdának. Most már talán mások is elhiszik, hogy jó úton járunk. Az a legfontosabb, hogy már alakul a jövő csapata, s a fiatalokra is lehet számítani. Valamennyien azon fáradozunk, hogy 2011-re, amikor is nálunk lesz a világbajnokság, ütőképes együttesünk legyen…

MECCSKRÓNIKA

SZLOVÁKIA–SVÁJC 6:2 (1:1, 5:1, 0:0). Gólütők: Podkonický (5., 22.), Skladaný (21., 28.), Špilár (24., 29.), 29. illetve Wick (17.), Wirz (32.). Játékvezetők: D. Konc, Baluška (mindkettő szlovák). Kiállítások 6:11, gól emberelőnyből 4:1; 7500 néző. SZLOVÁKIA: Križan (41. Lipovský)–Majeský, Starosta, Graňák, Malec, Ďatelinka, Klepáč, Vantroba, Grman–Melichárek, Fabuš, Skladaný–Špilár, Podkonický, Huna–Kocák, Mikúš, Školiak–Miklík, Buc, Sivák; SVÁJC: Aebischer (29. Bäumle)–Bezina, Jobin, Diaz, Furrer, Helbling, Back, von Gunten, Gobbi–Joggi, Ziegler, Rüthemann–DiPietro, Plüss, Della Rossa–Stancescu, Romy, Fischer–Wick, Wirz, Lemm.