Gól helyett kapufák

Pozsony. Nem emlékszünk, mikor rendeztek Pozsonyban este nyolc órakor bajnokit, és arra sem, hogy olyan pechje legyen egy csapatnak, mint az újjáalakított Internek volt szombaton. Ahogy Pecze Károly edző mondta a szezon előtt, új, hullámhosszra akarja állítani az együttest: offenzív, aktív futballozásra. Ezzel nem is volt baj. Védencei nagy iramban, lelkesen végigtámadták a mérkőzést, amolyan egyből futballt játszottak, az ígéretesen induló gyors, begyakoroltnak tűnő kombinációk többsége azonban pontatlanság miatt a második-harmadik passznál elakadt. Ha pedig nem, akkor jött a pechszéria, a három kapufa és Hýll fatális hibája. De menjünk sorjában. A rendkívül unalmasan és passzívan futballozó rózsahegyiek előtt adódott az 1. helyzet, Rák 25 méteres lövését a felső léc állított meg. A sokat futó, állandóan kezdeményező hazaiak csak ijesztgették ellenfelüket, amely aztán szinte a semmiből szerzett vezetést: Kunzo nem ért el egy előrevágott labdát, Helbich viszont igen és a kifutó Hýll mellett a hálóba küldte. A gól nem törte le a nagy kedvvel futballozó hazaiakat, de elpártolt tőlük a szerencse. Előbb Lelkeš löketét (35.), majd Drobňák fejesét állította meg a kapufa. Hogy három legyen a sárga-feketék keserű „igazsága”, arról ismét Drobňák gondoskodott, közelről a felső lécre küldte a labdát (51.). De még nem volt vége a pechszériának. Csak más kiadásban jelentkezett. Hýll egy hazaadást követően Helbichhez passzolt, aki nem tévesztette el az üres kaput (63.). Ennyi balszerencse után sem rezignáltak a fáradhatatlan hazaiak, újra és újra igyekeztek Mucha kapuja felé, a hálógondnok azonban hárította Kunzo és Paulík lövést.Nem érdemelt vereséget az Inter. De ilyen már a labdarúgás. Aki akart játszani és játszott is, vesztesen hagyta el a pályát. Annyit elmondhatunk: a csapat futballozásán látszottak a stílusváltás jelei.