Csak az aranyért érdemes küzdeni

Egy évvel ezelőtt így indult a jó sorozatom. Tavaly ugyanígy megnyertem a Slovak Opent, csakúgy, mint előzőleg a Szlovák-kupát. De a pozsonyi nyílt viadal mégis jelentősebb, nagyobb súlya van, s az itteni győzelem nagy lendületet ad a későbbiekben is. Az előző sikersorozatom sajnálatos módon pont a világbajnokságon ért véget – a harmadik fordulóban kikaptam. Remélem, a következő alkalommal, a kanadai világbajnokságon javítani tudok, bár még nem dőlt el, ki kerül be a válogatott keretbe.

Milyen kritériumok szerint döntenek a címeres mezben indulókról?

A Szlovák-kupának öt állomása van, s az első négy helyezett pontokat kap. Az összesítésben a legjobb négy részt vehet a szlovák bajnokságon. A külföldi versenyek is sokat számítanak, s a kerethirdetés előtt egy kemény edzőtáboron is át kell esnünk.

A kick-boxban több kategória létezik. Melyiket kedveli leginkább?

Kipróbáltam mindegyiket, a full-, a semi- és a light-contactot is, végül a lightnál maradtam. Szerintem ez a legtechnikásabb ága a sportágunknak, erőnlét kell hozzá, s egyfolytában dolgozni kell. Ez tetszik a legjobban, mert szép, látványos, folyamatos küzdelem, nem úgy, mint a semi-contact, ahol minden ütés után megállítanak. Igaz, ez utóbbi kategóriában is voltam szlovák bajnok, s hazai versenyeken még most is elindulok néha-néha.

A pozsonyi viadalon úgy látszott, jót tesz a teljesítményének, ha feldühítik...

A lazaság, a sportszerűség híve vagyok, a nyugodt emberek közé tartozom, de ha szabálytalankodnak velem szemben, felmegy a pumpám. Küzdelem közben néha meg is állok, hogy kapjak egyet, mert akkor jobban megy a bunyó. Néha megfordul a fejemben, hogy kell-e nekem ez az egész, a sok izzadás meg edzés, de aztán, ahogy közeleg a verseny, újra örömmel várom. Sokat köszönhetek a barátnőmnek, Katicának, aki mindenben támogat, látja, milyen fontos nekem a sport.

Az edzősködés sem áll távol Öntől, a Slovak Openen például a csallóközi Sáfár Zoltánnak segített.

Általában minden olyan magyar indulónak szoktam tanácsokat osztogatni, aki egyedül jön a versenyekre. A szabály megszabja, hogy kell lennie valakinek a ring mellett, aki sérülés esetén, vagy ha bármilyen apró gond felmerül, például leesik a fejvédő, kéznél van, és segít. Másrészt az is fontos, hogy a versenyző érezze, van mellette valaki. Kívülről teljesen más a mérkőzés, technikai tanácsokkal, stílusváltásokkal meg lehet fordítani egy meccset, de ezt a sportoló a ringben nem mindig érzi.

Tehát mind az edző, mind a versenyző szemszögéből ismeri a sportágat...

Ez nem új keletű dolog nálam, már évekkel ezelőtt is dolgoztam a többiekkel, néha tőlem idősebb fiúkat edzettem. Jelenleg van egy klubom Szepsiben, ahol edző, vezető, szóval mindenes vagyok. Fiatal, főként alapiskolás srácokat tanítok, s nagyon meg vagyok elégedve velük. Hatan kerültek ki a szlovák bajnokságra, és mindannyian érmet hoztak. Csak az bánt, hogy egyre kevesebb a gyerek, inkább számítógépeznek. Régebben ötvenen is voltak egy edzésen, most már a tizenöttel is meg kell elégednem.

Mi ragadta meg ebben a sportágban?

Gyerekként a harcművészetes filmek hatására kezdtem el. Egyébként nem volt zökkenőmentes a pályafutásom, volt egy nagyon súlyos balesetem, ami után am-putálni akarták a lábamat. Szerencsére nem ez történt, de így is nehéz volt, újra kellett tanulnom járni. Akkor úgy tűnt, feladom, de a srácok biztatták, kérdezgették, mikor lesz már edzés. Gondoltam, újra megpróbálom versenyzőként is, s emlékszem, nagyon csúnyán kikaptam, mert féltem bármibe is belemenni. Válaszút elé érkeztem, hogy csak edzősködni fogok-e, vagy folytatom. Jól döntöttem, mert azóta szinte minden versenyen az első három hely egyikén végeztem.

Eddigi legnagyobb sikere a tavalyi, írországi vb-ről hozott ezüstérem.

Én nagyon csalódott voltam a döntő után. Ellenfelem nem volt annyival jobb, hogy ne nyerhettem volna, ezért nem tudtam örülni a második helynek. Eleinte még csak titkon reménykedtem érmes helyezésben a világbajnokságokon, de most már van bennem annyi magabiztosság, hogy ki merem jelenteni, az arany a cél. Másért nem is érdemes csinálni.

NÉVJEGY

Név: Tóth László (Doky)

Születési idő/hely: 1978. 7. 11./Kassa

Klubja: Guard Steel Trans Košice

Edzője: Peter Onuščák

Legnagyobb sikerei: világbajnoki ezüstérmes (2003), háromszoros Világkupa-győztes, háromszoros szlovák bajnok, taekwondóban egyszeres szlovák bajnok.