Többek szerint tudatos leépítés folyik a Duslo Rt.-ben

A leépítés állítólag akkor kezdődött, amikor a jelenlegi tulajdonos 2004-ben megvásárolta a részvénytársaságot, ám a neve elhallgatását kérő informátorunk még a korábbi időszak történéseivel kezdte elbeszélését. „Körülbelül tíz évvel ezelőtt két körben lehetett üzemi részvényeket vásárolni. Akkor ezt Prezam részvénytársaságként jegyezték és mint a neve is jelzi „PRE ZAMestnancov”, azaz az alkalmazottaknak szólt. Az első körben minden alkalmazott megvásárolhatott öt részvényt, amiért a kezelési költséggel együtt 600 koronát fizettünk. A második körben a fennmaradó részvényeket lehetett megvásárolni. Az első körből nagyon sok részvény fennmaradt, mert rengetegen nem vásároltak, hiszen jóformán azt sem tudták, mire jó a részvény. De a másik körben azt a rengeteg részvényt már csak a magas vezetők osztották el maguk között. Például az egyik kollégám biciklivel ment az üzem egy másik részébe megvásárolni az első körben felkínált öt részvényét. Alig ért vissza a munkahelyére, jelentették az üzemi rádióban, hogy indul a második kör. A kolléga azonnal biciklire ült, hajtott vissza, de mire odaért, már egyetlen részvény sem volt. ĺgy aztán mi, alacsonyabb beosztású alkalmazottak az összes részvénynek csak a három százalékát birtokoltuk.” Az alkalmazott – aki szintén megvásárolta a maga öt részvényét – állítja, hogy majdnem tíz éven keresztül a részvényei után egyáltalán semmit sem kapott, később évi körülbelül 300 korona osztalékot fizettek részvényenként. „Akkor kezdtek el sugdolózni a cégben, hogy Ján Babiš (a szlovákiai származású cseh nagyvállalkozó, az Agrofert Holding tulajdonosa – a szerk. megj.) meg akarja vásárolni a részvényeket. Egyenként kínált érte 75 ezer koronát, úgyhogy egy egyszerű alkalmazott több mint 350 ezer koronát kapott kézhez azért a hatszáz koronáért, amiért tíz évvel korábban a részvényeket megvásárolta. Ha egy házaspár mindkét tagja alkalmazott volt, ott 700 ezer koronát kapott a család. Hát ki ne akarta volna eladni a részvényeit?! Pláne, hogy a cég legtöbb csúcsvezetője is eladta, és nekik nem öt, hanem talán ötezer részvényük volt.” ĺgy lett a vágsellyei vegyi üzem az Agrofert Holding része. Arra az alkalmazottak is számítottak, egyfajta létszámleépítés lesz, mert tisztában voltak azzal, hogy az üzemeléshez nem kell annyi ember, mint amennyi addig volt. „De mindenki abban bízott, hogy az új tulajdonos majd azokban a felesleges adminisztratív és úgynevezett vezető beosztásokban kezdi a tisztogatást, ahová rengeteg ember különféle sógorság-komaság révén került. Azokból a vegyészekből pedig, akik igazán értettek a gyártáshoz, kevés volt. Mégis: az utóbbi két-három év alatt éppen a gyártásban dolgozóknak a létszámát csökkentették a felére. Vannak részlegek, ahol azelőtt negyvenen dolgoztak, most alig húszan végzik ugyanazt a munkát – állítja a volt alkalmazott. – Ugyanakkor a tűzvédelmi és egyéb biztonsági szabályzatok ugyanúgy negyven emberre szólnak, mint azelőtt.”

Amikor a létszámleépítés megkezdődött, az alkalmazottak maguk választhattak: távoznak a cégtől olyan feltételekkel, hogy a ledolgozott éveik alapján 2–5 hónapos lelépőt kaptak. Persze, elsőként azok távoztak, akik jó szakemberek voltak, és éppen ezért máshol is tudtak munkát szerezni. „Az utóbbi három és fél év alatt olyan szintre jutottunk, hogy egy húsztagú munkaközösségben jó, ha kettőt találni, aki valóban érti a dolgát. A főnökség meg örül, hogy milyen jó, mert kevesebb emberrel lehet dolgozni. Csakhogy meddig fognak örülni?! Amíg nem történik valami olyan, mint Nyitranovákon (Nováky), és nem dől romba egy csomó épület?! Szerény véleményem szerint itt tudatos leépítés folyik, és azt sem mondhatja senki, hogy mindenkit egyszerre elbocsátottak” – állítja olvasónk.

Mire jó a szakszervezet

Egy másik alkalmazott állítása szerint a szakszervezet nem igazán tudja képviselni az alkalmazottak érdekeit. „Jóformán sehogy sem működik. Az emberek nem látták, hogy harcoltak volna értük, ezért nagyon sokan kiléptek. Elég volt bejelenteni a bérelszámolónak, hogy mostantól a fizetésből ne vonja le a szakszervezeti tagdíjat, és ezzel meg is szűnt tagság. Én is csak azért maradtam tag, hogy részt vehessek az üzemen belül évente rendezett tekebajnokságban.”

Értesüléseink szerint a munkáltató az alkalmazottakkal egyenként akar új munkaszerződést kötni. „Ha ezt valaki aláírja, attól a pillanattól kezdve nem vonatkozik rá a kollektív szerződés. Mondjuk, kínálnak nekem kétezer koronával nagyobb fizetést, de elesek a 13. és a 14. fizetéstől, ami most a kollektív szerződés alapján jár. Új fizetési osztályokat akarnak bevezetni, és a prémiumrendszert úgy változtatnák meg, hogy a cég akkor fizet jutalmat, ha meghatározott nyereséget tud kimutatni. Ám a cég megcsinálhatja, hogy az év végén, amikor a prémiumokról kellene dönteni, mesterségesen olyan kiesést produkál, ami a cégnek nem jelent veszteséget, de jó indok lesz, hogy ne kelljen prémiumot fizetni” – gyanakszik a szakszervezeti tag. „Amikor átevették a Duslót, mindenki arra számított, hogy lesznek újítások, lesznek elbocsátások, kisöpörik az ólat. De nem söpörték ki, most meg bizonytalanság van, senki nem érzi biztosnak a saját posztját” – állítja a 29 éve az üzemben dolgozó munkás.

A cégvezetés szerkezetváltásról beszél

A Duslo vezetésének a véleményét is szerettük volna kikérni. A vezérigazgató titkárságáról azonban a sajtóval való kapcsolattartásért felelős vezetőhöz, Daniel Šabíkhoz irányítottak, aki csak e-mail-ben elküldött kérdésekre volt hajlandó válaszolni. Az ugyancsak elektronikus postával kapott válasz eléggé szűkszavú: „A tömeges elbocsátás a Duslo Rt. 230 alkalmazottját érinti. Az elbocsátások folyamata május és június fordulóján kezdődött és az év végéig tart. Tehát nem egy napon vagy egy hét alatt lezajló tömeges elbocsátásról, hanem 2007. december 31-ig tartó fokozatos folyamatról van szó. A vállalat szerkezetváltásával kapcsolatos elbocsátások mind a termelési, mind a termelésen kívüli részlegeket érintik. A feleslegessé vált dolgozók kiválasztásában a munkateljesítményük, a feladatmegoldásokhoz való hozzáállásuk stb. a mérvadó. Természetesen a folyamat részét képezi új alkalmazottak felvétele is. A Duslo az idei első félévben 27 új alkalmazottat vett fel, olyan munkahelyekre, amelyek eddig betöltetlenek voltak, vagy amelyek újonnan lettek kialakítva.”

Kérdésünkre, mennyi volt korábban a Duslo alkalmazottainak a száma és az mennyivel csökkent 2004 óta, amikor az cég az Agrofert tagja lett, az illetékesektől nem kaptunk választ.