Sokszor nem jelentik be a szlovákiai munkásokat

Mint elhangzott, az utóbbi hónapokban egyre több szlovákiai munkaerőt alkalmaznak a magyarországi határ menti régiókban működő óriásvállalatok, cégek, és megszaporodott az őket szállító szerződéses autóbuszjáratok száma is. Mint egy, az adásban megszólaltatott fiatalember fogalmazott: a nagy munkanélküliségtől sújtott szlovákiai oldalról származó magyar ajkú fiataloknak ez csak kedvező tendencia, hiszen végre dolgozhatnak, otthon pedig az anyagi helyzetük is javul, nő a vásárlóerejük is.

A gond csak az, hogy a munkáltatók sokszor „elfelejtik” bejelenteni az illetékes megyei munkaügyi központoknál ezeket az alkalmazottakat. Az EU-csatlakozás után munkavállalási engedély nem kell, ha Magyarországon dolgozunk, viszont a munkáltatónak be kell jelentenie az alkalmazottját a munkaügyi központoknál. Rimányiné Somogyi Szilvia arról tájékoztatta a Kossuth Rádiót, hogy főként Mosonmagyaróvár és Győr vonzáskörzetébe áramlik nagyobb létszámban szlovákiai munkaerő.

A magyarországi munkaügyi központok illetékesei attól tartanak, ezek a külföldi munkavállalók „kiszorítják” a száz százalékos munkaképességű magyarországi álláskeresőket, de azokat is, akik csökkent munkaképességűek, tehát nem tudnak elhelyezkedni a primér munkapiacon. Rimányiné szerint a munkapiac a csatlakozás előtt azért volt áttekinthetőbb, mert engedélyhez volt kötve a munkavállalás, és nem adtak ki több engedélyt abban az esetben, ha látták, hogy a külföldiek „kiszorítják” a magyarországiakat. Jelenleg az a helyzet, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztásakor részben feketemunkáról van szó, hiszen – bár nem kell munkavállalási engedély – ha a munkáltató nem jelenti be a külföldi alkalmazottait a megyei munkaügyi központokba, a bejelentési kötelezettség elmulasztását szankcionálják ezek az intézmények. Az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség illetékese, Surányiné Pacs Katalin arról számolt be: 2003-ban 14 ezer munkavállalót ellenőriztek, ebből 199 volt külföldi állampolgár, 2004-ben pedig 47 ezer munkavállalót vizsgáltak, akik közül 730 volt a külföldi alkalmazott. A ellenőrzésekkor három olyan munkáltatóra bukkantak, aki (vagy amely) összesen 42, a megyei munkaügyi központoknál be nem jelentett külföldi személyt alkalmazott. (buch)