Rák-, kagyló- és halpusztulás a Dunán, a környezetvédők szerint nem történt katasztrófa

Rákok és halak ezreinek pusztulását okozta a Duna alacsony vízszintje a Körtvélyesi-víztározó környékén. A Vízgazdálkodási- és Építővállalat (VV) jelezte, hogy tesztelés miatt alacsonyabb lesz a folyó vízszintje, a következményeket látva azonban az információ nem jutott el az illetékesekhez.

A vállalat a múlthét végén közölte, hogy a zsilipkamra tesztelése miatt ideiglenesen mintegy két méterrel csökkentik a folyó vízszintjét.

A hét végén elvégzett próba miatti vízhiány nem korlátozta a vízi közlekedést, az élővilágban azonban jelentős kárt okozott a DennikE hírportál szerint. Peter Božík a Szlovákiai horgászklub polgári társulás elnöke a lapnak azt mondta, hogy halak egy generációja elpusztult, a megfelelő óvintézkedések hiánya miatt élve megfőttek a vízszintcsökkentés után hátramaradt tócsákban. Miután újra megemelkedett a folyó szintje, az áramlat elsodorta a tetemek egy részét, és a gútori Duna-partot elárasztották a bomló rákok, halak és kagylók. Božík szerint meg lehetett volna akadályozni a pusztulást, például ha a Szlovák Horgászszövetség a VV tájékoztatására reagálva cselekszik, és elijeszti a part közelében lévő élőlényeket. A víztározó a Dunai Ligeterdők Tájvédelmi Körzet része, Kürthy Sándor, a szervezet dunaszerdahelyi fiókjának vízgazdásza lapunknak elmondta, hogy jelentést írtak a történtekről, amelyet továbbítottak a vezetőségnek, folyamatban van a vizsgálat. Az okozhatta a gondot, hogy a tározónál az iszaposodás miatt ismét nagyobb sekély tócsák alakultak ki. A szakember azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna dinamikus folyó, amely folyamatosan alakítja a tájat.

A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség a hét elején kapott bejelentést a hal- és rákpusztulásról. Az Állami Környezetvédelem szakemberei a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának tudományos munkatársával együtt a helyszínen vizsgálták meg a következményeket.

„Az elérhető fotódokumentáción, és a helyszínen is nem őshonos, invazívan viselkedő rákfajtákat azonosítottak, mint például a cifrarák, vagy a vándorkagyló. Az, hogy az őshonos, és védett kecskerákok is elpusztultak volna, a helyszínen és a fotók alapján sem bizonyított“ - tájékoztatta lapunkat Kristína Bocková, az Állami Környezetvédelem szóvivője.

A környezetvédők nem regisztrálták védett rákfélék, vagy más élőlények pusztulását, ezért a természet szempontjából nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a történteknek.

A szóvivő azt is megjegyezte, hogy a Körtvélyesi-víztározó a Duna művileg kialakított felvízcsatornájának része, és nem tartozik a folyó természetes ágához. A terület madárvédelmi körzet, madárpusztulást azonban nem jelentettek a vízszintcsökkenés miatt.