Nemesi kúriák városa

Először 1357-ben említik a települést, possesio Galla néven.

Ógyalla

Nagykonkoly része viszont korábbról eredeztethető, egy 1242-es oklevél szerint IV. Béla a tatárjárást követően nemesi rangra emelte hívét, Konkoly Thege Mátét, neki ajándékozva a birtokot. Vék neve (villa Vegh) 1247-ben, Bagotáé 1404-ben jelenik meg először, a 16. századtól az Ordódyak birtoka. A város híres szülötte Feszty Árpád, a magyarok bejövetelét ábrázoló körkép festője. Ógyalla újkori történelmére a kolonizáció és a kitelepítések nyomták rá bélyegüket. Hambpusztát és Zöldállást 1923-ban kiszucai, zólyomi, brezovái telepesek, míg Margitpusztát Amerikából visszatért szlovákok hozták létre. A kolonisták letelepedése után még túlnyomó többségben magyarlakta volt a település, a második világháború utáni lakosságcsere következtében azonban a magyarok aránya fokozatosan csökkent; a legutóbbi népszámlálás alapján a magyar nemzetiségűek aránya már csak 41 százalék. Hajdan a nemesi kúriák városaként emlegették Ógyallát. 1960-ban emelték városi rangra, Bagotát 1971-ben csatolták hozzá. Konkoly-Thege Miklós 1871-ben alapította ógyallai birtokán Közép-Európa első obszervatóriumát, amely ma is áll; itt működik a szlovák központi csillagvizsgáló és hidrometeorológiai intézet. A város másik nevezetessége az 1967-ben alapított sörgyár (ma Heineken, korábban Arany Fácán).

Legközelebb Ipolyság címerét mutatjuk be.