Nem változott a fennsík állapota

„Semmi rendkívüli nincs abban, hogy a minisztérium időnként átértékeli a védett területeket – mondta a TASR hírügynökségnek tett nyilatkozatában Peter Višváder, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője. – Ez az előző kormány határozatából következik, mely szerint a védett területek kiterjedését csökkenteni kell.”

Sok területet több évtizeddel ezelőtt nyilvánítottak védetté, az adatokat időnként aktualizálni kell, és meg kell vizsgálni a területek állapotát az emberi ráhatások szempontjából. A Murányi-fennsík állapota a park felügyelőségének igazgatója, Marcel Uhrín szerint az elmúlt tíz évben, azaz nemzeti parkká nyilvánítása óta nem változott, emberi tevékenység pedig a nagyréti lótenyésztéshez kapcsolódik, ami épp a fennsík egyik érdekessége, ám ez nem indokolja a park visszaminősítését.

A Szlovák-érchegység nyugati részén elterülő Murányi-fennsík karsztos terület, több mint két kilométeres barlangrendszerrel, és 150 fel nem tárt barlanggal. Kilencven fajta védett növény nő ezen a területen, melyek között legértékesebb a murányi boroszlán, ez sehol máshol nem fordul elő. Ritka növény az alpesi lonc és a kereklevelű harmatfű is. Honos a vidéken a medve, a farkas, a hiúz, a vadmacska, a vidra, a szirti sas, a békászó sas, a kerecsensólyom, az uhu és a sármány. A barlangokban számos denevérfaj él. A területet nemrégiben benevezték az európai jelentőségű területek közé. Ha a nemzeti parkot átkategorizálnák, és ezáltal kisebb védettséget élvezne az eddiginél, az európai komisszió előtt is magyarázkodnia kellene a nemzeti park vezetőségének, miért éppen ezt a területet javasolta.

Višváder szerint korai visszaminősítésről beszélni, hiszen az adatok kiértékelése még tart. Ha azonban a Murányi-fennsík tájvédelmi területté válna, az semmiképp sem jelentené azt, hogy szállodák vagy üdülőtelepek létesülnének a területen.