Ne címkéket fogyasszunk!

Sorsfordító élményben lehetett része azoknak, akik múlt csütörtök este ellátogattak az NFG Klub-ba, a Dunakult által szervezett előadóestre. A DunaKult Polgári Társulás több hasznos társadalmi kérdésről értekezett már az NFG-ben, volt már téma a földgáz Holoda Attila, energetikai szakértővel és egy szociálpszichológussal, Csepeli Györggyel beszélgettek a mindennapi szorongásainkról. Legutóbbi vendégük Szabó Dániel, magyarországi táplálkozástudományi szakember, személyi edző volt, aki érezhetően több ponton is megrengette a jelenlévők táplálkozásról alkotott eddigi nézeteit.

Régóta tudjuk, hogy a tejtermékek nem tesznek jót a szervezetünknek, csak azt nem, hogy miért. Azt is tudtuk, hogy a sertéshús túlzott fogyasztása káros, de megint csak nem tudtuk, miért. Többek között ezekre a miértekre is választ kaphattunk, több aspektusból is, teljesen érthető, logikus formában. Egy táplálkozási tanácsadóhoz több problémával is fordulhatnak az ügyfelek, fogyási kérdésekkel, gyakori puffadással, különféle intoleranciával, akár konkrét betegségekkel is, melyek már sokkal komolyabb tünetekkel járnak. Szabó Dániel, aki funkcionális táplálkozási szakreferens is egyben kihangsúlyozta, hogy az egyes emésztőrendszeri problémákra nem a panaszok kompenzációja a megfelelő válasz, például a székrekedés esetében a hashajtás, hanem az, hogy pontosan megvizsgáljuk, mi okozza az eredeti tünetet, jelen példa mentén a székrekedést.

Megnehezíti a problémamegoldást, hogy környezetünkben hemzsegnek az önjelölt tanácsadók, akiknek hivatkozásaik sok esetben alaptalanok, vagy nem konkrét statisztikai eredményekre támaszkodnak, jegyezte meg a szakember, aki rehabilitációs trénerként is dolgozik. Felhozta példaként azt a páciensét, akinek egy orvos tanácsolta azt, hogy napi 10-szer étkezzen, ami véleménye szerint teljesen felesleges, ugyanis egy egészséges felnőtt szervezetnek a napi háromszori, sportoló esetében négy étkezés teljesen elegendő.

Eloszlatta azt a tévképzetet, miszerint a dédszüleink is ugyanezt ették, mint mi most, nekik mégis megfelelt. Az alma már nem az az alma, ami akkor volt, sem a disznózsír vagy a zöldségek. Ezek már rég nem tartalmaznak annyi tápanyagot, mint amennyi akkoriban volt bennük. Véleménye szerint az emberiség hamarabb fog kihalni attól, hogy tápanyagszegény élelmiszereket fogyaszt, mint a klímakatasztrófa következtében.

„A helyzet nagyon súlyos! Azonnali változtatásra van szükség”

– hívta fel a figyelmet Szabó Dániel.

„Táplálkozási irányelveink a 60-as, 70-es évektől kezdtek úgy alakulni, ahogy a jelen pillanatban is találkozunk velük. Ebben az irányelvben a gabonafélék és a gyümölcsök a két legajánlottabb tápanyagcsoport, ami ma már éppen a legtápanyagszegényebb. De ezek a legolcsóbb és legnagyobb mennyiségben termeszthető élelmiszerkategóriák és a 60-as, 70-es évek népességrobbanását következtében táplálni kellett az emberiséget. A rengeteg keresztezés és nemesítés következtében ezekből a kezdett eltűnni tápanyag. Ha megnézünk egy 1910-es almát, akkor kiderülne belőle, hogy sokkal tobb tápanyagot tartalmazott akkor. Egy mai alma ehhez képest majdnem olyan, mint egy pohár víz, aminek nagyon magas a cukortartalma”

– magyarázta a szakember.

Előadása elején már felhívta a figyelmet arra, hogy rendhagyó kijelentések következnek, s mivel a kijelentéseket tudományos vizsgálatokkal is alátámasztotta, valamint bemutatta az egyes statisztikák eredményeit és kifejtette az egyes élelmiszerek felszívódásának mechanikáját, eloszlatta az addigi kétségeket. A modern élelmiszeripar vívmányain felnövő generáció van talán a legnagyobb veszélyben, akik soha nem láttak vígan kaparászó csirkét, sem szabadon tartott sertést, sem zöldhagymát a kertben és nem ittak kecsketejet. Elmondta, hogy vannak remek új ötletek is, hiszen már létezik például E-vitaminnal, illetve Omega-3-mal dúsított tojás, melynek köszönhetően ezeket is bevihetjük a szervezetünkbe. A betokosodott étkezési szokásainkon viszont általában nagyon nehezen változtatunk.

Szabó Dániel azt tanácsolta azoknak, akik például nem tudnak az édes ízről lemondani, ne táplálkozási tanácsadással kezdjék a problémamegoldást, hanem első körben a táplálkozáspszichológia felé induljanak. Az édes íz utáni vágyunk ösztönös ugyan, de a cukor nagyban gátolja a kiegyensúlyozott étrend kialakítását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerinti a még elfogadható maximáis cukorbevitel 50 gramm. Ezzel szemben egy liter almalében például 100 gramm cukor van, az ajánlott érték duplája, emellett a magas fruktóztartalom miatt egyeseknél puffadást, illetve hasmenést okozhat.

„A fruktóz, a gyümölcscukor sosem volt egészséges, ez a legnehezebben bomló cukorkomponens. A kristálycukorban a fruktóz és a glükóz is benne van, a glükóz az egyszerű cukor, a bélből egyenesen felszívódik a keringésünkbe és fel tudjuk hasznosítani. A fruktóz viszont előbb a májunkat veszi célba. Azért veszélyes, mert csakis a májunkon keresztül tudjuk lebontani és hasznosítani. Ha dömpingszerűen fogyasztjuk, akkor a májunkat terheljük túl ezzel, ami ennek hatására elkezd zsírosodni. A zsírmáj kialakulása főleg az alkoholistákra jellemző és azokra, akik nagy mennyiségben fogyaszt hozzáadott cukrot, vagy gyümölcsöt. A gyümölcsdiétáknál, vagy vegán életmódnál is előfordulhat”

– mondta el Szabó Dániel, aki a tanácsadás és a napi feladatai mellett személyi edzőket és fitness instruktorokat tanít. A savanyúbb gyümölcsök ezzel szemben már sokkal kevesebb fruktózt tartalmaznak. Egy néző felvetése a cukorpótlásra a juharszirup volt, amit a szakember is rendben talált, persze ezt is csak mértékkel, az ajánlott napi bevitelt figyelembe véve.

A tejtermékek közül az egyetlen jó dolog, a vaj, ami tiszta tejzsír, állítja a szakember. Ezen felül más zsírokra is szüksége van a szervezetnek, Omega-3, -6 és -9-re is, mégpedig kiegyensúlyozott mennyiségben.

„Omega-6 zsíroknak a bevétele túlfogyasztást mutat. Erre is szüksége van az emberi szervezetnek. De ha felborul az arány, hogy elkezdjük habzsolni és Omega-3 nincs mellette, akkor ezzel felborul a zsírsav profil, amivel az elhízottságot támogatjuk”

- magyarázta Szabó Dániel. Az Omega-6 bevitele is a 60-as, 70-es években kezdett el növekedni és a népességrobbanás miatt. A nagyobb mennyiségben tenyésztett, tömött állatokban pedig felszaporodott ez a zsírsav. Éppen az a kettő állatfajta, a sertés és a csirke az, ami nehezen tolerálja a hízlalást és ezek azok, amiket itt Európában a legnagyobb mennyiségben fogyasztunk.

"Ha a rántott hús helyett kéthetente rántott hal van, akkor már segítettük az Omega-3 bevitelét. Nem csak az a jó hal, ami nagyon drága, van messziről származik, hanem a helyi halak fogyasztása és teljesen rendben van. Ezeknek az Omega-3 tartalma vetekszik a tengeri halakkal”

– mondta el.