Mi történik a földgázpiacon? Mitől függ a földgáz ára, és meddig lesz elég?

Holoda Attila 1989-ben diplomázott a moszkvai Gubkin Olaj- és Gáz-ipari Egyetem olajmérnök szakán, mint bányamérnök. Több évtizeden át dolgozott a Molnál vezető beosztásban. 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkári pozícióját töltötte be. 2013-tól saját tanácsadó cégét vezet, oktat a Miskolci Egyetem Földtudományi Karán és rendszeresen tart előadást társadalmi és szakmai szervezetek felkérésére energiapolitika témakörben. Közvetlen előadásmódja kétség kívül megragadta az NFG klubban összegyűlt hallgatóságot. Az előadás végén mindenkit megnyugtatott: „Nincs semmi baj. Korszerű módszerekkel megállapították, hogy a világon ismert szénkészletek – és van köztük olyan, amit még nem állítottak termelésbe – a mostani kitermelési ütemmel 3000 évre elegendőek, a földgáz 350-380, a kőolaj körülbelül 200 évre.”

Pandémia, visszapattanás

Holoda Attila több mint 30 évnyi szakmai tapasztalattal arra mutatott rá, milyen jelenségek, tényezők azok, amelyek befolyásolják az energiapiacot. Az USA-ban egy évtized alatt lezajlott az úgynevezett palagáz-forradalom, ennek következményeképp elkezdtek nagyon sok gázt  termelni, ami jelentősen megváltoztatta az ország helyzetét a nemzetközi energiapiacon. A palagáz-forradalom előtt, 2005–2007 környékén az Amerikai Egyesült Államok még úgy vásárolta külföldről a földgázt. Előadásában grafikonon szemléltette, miért és hogyan vált Amerika önellátóvá, majd 2010 után a világ egyik legnagyobb földgáztermelőjévé, aki képes exportra termelni. Kiemelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) előnyeit, amit bárhonnan bárhova el tudnak juttatni. A legnagyobb LNG-termelőként számon tartott Katar és Indonézia a 2000-es években még arra készült, hogy ellátja LNG-vel az USA-t, de erre nem került sor a palagáz kiaknázása miatt. Az LNG-tankerek Európában kötöttek ki, pótlólagos energiaforrás jelent meg a piacon, ami levitte az árakat.

Holoda Attila rávilágított, hogyan befolyásolta a 2020-as pandémia az energiaárakat. Leállt a világgazdaság, alacsony volt az energiaigény, nem volt fogyasztás. Elkezdtek lefele menni az árak. 2020 márciusában a holland tőzsdén 3,98 euróba került egy MWh földgáz. 2021-ben jött a gazdaság visszapattanása, aminek következtében, a pandémia előtti időszakhoz képest hiány lépett fel földgázpiacon. „2021 szeptemberében a világ igényéhez képest 160 milliárd köbméter földgáz hiányzott a piacról. Elképesztő módon elindultak felfelé az árak. 2021 őszén már 100-120 euró volt a földgáz megawattóránkénti ára.”

A háttérben az állt, hogy a termelők nem állítottak termelésbe újabb készleteket és nem kutattak, hiszen az nagy kockázattal jár. Az előadó kifejtette, hogy az utóbbi évek energiakihívásai szorosan összefüggnek a klímaváltozással is. Holoda Attila mint olajmérnök dolgozott a nyugat-szibériai tajgán, így saját tapasztalatát osztotta meg a közönséggel. Miért kell, hogy novemberben befagyjon a tajga és miért nem lehet termelni az olajmezőkön, ha ez nem történik meg? Elmondta, mi mindent kell előkészíteni az olajmezők fúrásánál. Fákat kivágni, talpazatokat építeni, hogy ne süllyedjenek bele a gépek a földbe. Minderre a fagy hiányában nem volt lehetőség.  „A tajga csodálatos vidék, a nyári időszakban egy mocsár, ott elsüllyed minden, nem lehet közlekedni. Csak akkor tudunk dolgozni, ha minden átfagy. Ez kell ahhoz, hogy a befagyott területek elbírják a gépeket, küönben képtelenség új olajmezők feltárása. A tajga nem fagyott be télen, vagy nem olyan hosszú időre.” 2021 decemberében, a téli időszak kezdetén a földgáz megawattóránkénti ára már elérte a 200 eurót. Rámutatott, mi történt a földgázpiacon a háború kitörése után, hogyan alakultak az erőviszonyok. Elmagyarázta, mi áll a médiában sokszor elhangozott frázisok mögött. Példaként a földgáztárolók feltöltöttségét hozta fel, ahol nem mindegy, mekkora egy ország éves fogyasztása és mekkora az ország teljes tárolási kapacitása.

Az EU „trilemmája”

A három alapdilemma: legyen olcsó energia, függetlenedni tudjon Európa az orosz földgáz piactól és ne vásároljon az orosz agresszortól, illetve a klímaváltozás hatása. Holoda Attila szerint Európa erős földgázfüggősége már a 70-es években nyilvánvaló volt. Importra szorult. Leginkább az orosz piacéra, valamint az északi-tengeri és észak-afrikai importra. Ahogy nőtt a gazdaság, ahogy kényelmesedett el Európa, egyre több energiát fogyasztott. Egyre nagyobb lett Európa kitettsége az importgáz tekintetében. „Az európai földgázellátás alapvetően négy lábon áll: az orosz, a norvég, az észak-afrikai, elsősorban algériai és az LNG-forrásokból. Jelentős piaci és forrásoldali átrendeződés zajlott le 2021-ről 2022-re. Európa elkezdte csökkenteni saját földgázfelhasználását” – mondta az előadó, grafikonokon bemutatva, mennyire sokkolóan leesett az orosz behozatal és ezáltal a kitettség az orosz piac irányában. Hangsúlyozta, hogy a mostani változás nagy nyertese az LNG, a cseppfolyósított földgáz. A normál földgázhoz képest az LNG előnye a kisebb térfogatában rejlik. Ez egyszerűbbé teszi a tárolást és az LNG-termináltól a töltőállomásokig történő szállítást. Németországban a háború kitöréséig egy LNG-terminál sem volt. „Hét terminált kezdtek el azonnal építeni, 2022 decemberében átadták az első két terminált, ami 2023 januárjában már fogadta az első szállítmányt.” Holoda Attila kiemelte, Európa nagyon gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez. Ami az árakat illeti, elmondta: „Miután Európa elkezdett aktívan LNG-vel kereskedni, a vezetékes gáz és az LNG ára gyakorlatilag együtt mozog. Nem igaz, hogy a LNG a vevő számára drágább.  Az előállítási költsége drágább, az eladónak drágább, azaz kevesebb rajta a haszon.”

Holoda Attila összefüggéseiben magyarázta el az elmúlt évek eseményeit. Hangsúlyozta, nagyon sokban befolyásolja a klímaváltozás, az utóbbi évek szokatlanul enyhe őszi és téli időjárása az energiaárak alakulását. Az európai fogyasztók ugyanakkor tudatosabbak is lettek a földgázfelhasználás tekintetében. Az Európai Unión belül 2022-ben (a 2017–2021-es átlaghoz képest) mindenhol csökkent a földgázfelhasználás, átlagosan 20%-kal. A csökkenés tehát részben a kikényszerített takarékosságnak tudható be, valamint annak, hogy jelentős földgázfelhasználó iparágak mentek tönkre és zártak be, mint a műtrágyagyártás, kohászat, építőanyag-ipar. Az előadásból kiderült az is, miért nem függ többé Németország az orosz energiahordozóktól, hogyan érték el, hogy a korábbi 65%-os orosz importgázkitettségüket másfél év alatt levitték 0%-ra.

A jövő alternatív megoldásai

Mi az, ami fűtési oldalon ki tudja váltani a földgázt? Holoda Attila meggyőződése szerint a geotermális energia. Azzal, hogy a gyógyvizet kizárólag balneológiai célokra használjuk, több tíz foknyi energiát pocsékolunk el. Felsorolta, a távhőn túl mi mindenre lehetne felhasználni a geotermális energiát. Egy példán szemléltette, hogy a 70 fokos vizet először a távfűtésnél lehetne felhasználni, majd a gyógyászati és fürdési célokra, végül a 25 fokra visszahűtött vizet mezőgazdasági célra, melegházak fűtésére. Példaként Mosonmagyaróvárt és Szegedet említette, ahol ezt a rendszert már alkalmazzák. Mint mindenben, ebben is kockázat van és az elején nagy befektetést igényel, de a Kárpát-medencében a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve ez lehetne a jövő energiája.

„Hiszek abban, a technológiai fejlődés fog nekünk segíteni. A fejlődés nem áll meg az újrahasznosítás terén sem. Az olaj és gázkorszaknak nem azért lesz vége, mert elfogy, hanem mert a technológiai fejlődés, például a nukleáris hulladék újrahasznosítása, a fúziós erőművek belépése és olyan technológiák megjelenése, amelyekről most még elképzelésünk sincs, segíteni fognak az átállásban” – zárta előadását Holoda Attila.

(A DunaKult Polgári Társulás meghívására április 20-án Várszegi Asztrik, nyugalmazott pannonhalmi főapát látogat el a dunaszerdahelyi NFG klubba.)