Mit szól a helynévhasználati vitához?

Rettenetesen bosszan a dolog. Érdekes, hogy Sarvaš úr (Martin Sarvaš, a kulturális tárca művészeti főosztályának vezetője – a szerk. megj.) ilyen folyékonyan és jól olvas magyarul, mert ezek szerint vannak még „magyarok” a minisztériumban. Szándékos elterelő hadműveletnek tekintem ezt. Annyira nem megy az ország szekere, hogy mindenféle, állandóan a magyar kártyával előhuzakodó hadműveletekre van szükség. Sajnos, van egy társadalmi csoport, amelynek erre kifejezetten szüksége van. Létezik azonban egy józan szlovák értelmiségi réteg is, amelyik tudja, hogy ez csupán porhintés, félrevezetés. Ezt egy besztercebányai barátnőmre hivatkozva merem állítani, aki azt mondja, mindig mással törődnek, nem a lényeges kérdésekkel.

Németh Krisztina cukrász, Csilizradvány:

Ez hülyeség. Emlékeim szerint jó pár évvel ezelőtt már volt ilyen gyakorlat, azt gondoltam volna, azóta van egy kis előrehaladás. Nem értem, hogy ha egy helységnek van hivatalos magyar megnevezése, akkor azt miért ne lehetne használni a sajtóban. Nem beszélve arról, hogy a magyar szövegben mennyire magyartalanul, mennyire idétlenül hatnának az idegen helynevek. Ha egy településnévnek van elfogadott magyar megfelelője, magyar szövegkörnyezetben használjuk magyarul, és ezen értelmes ember nem fog megsértődni. (as, szasz)