Mi lesz a határátkelőkön álló elárvult épületekkel?

Egyelőre üresen állnak a hatalmas objektumokForgács Miklós felvételeVan ahol a rendezetlen tulajdonjogok jelentenek problémát. Összeállításunkban annak jártunk utána, mi lesz a határátkelőkön álló, a schengeni csatlakozás óta üresen tátongó épületekkel.

Sátoraljaújhely–Újhely

Az újhelyi kishatár mellett lévő épület – melyben eddig a gyalogosforgalommal kapcsolatos adminisztratív tevékenységet végezték a határőrök – a Szlovák Államvasutak tulajdonában van. Ján Kalinič polgármester lapunknak elmondta, egyelőre nem kapott tájékoztatást arról, hogy a schengeni övezethez való csatlakozás után a vállalat eladja-e az épületet, vagy esetleg bérbe adja. Az ingatlan, kedvező fekvése miatt akár vendéglátóipari vagy turisztikai célokra is kihasználható.

Pácin–Nagykövesd

Az 1995-ben átadott vámépület a magyarországi Pácin község kataszterébe tartozik. Információink szerint a helyi önkormányzat hónapokkal ezelőtt jelezte a fenntartónak, hogy a határellenőrzés megszűnte után igényt tartana az ingatlanra és az azt körülvevő mintegy 120x80 méteres területre. A legvalószínűbb, hogy az építményt a Bodrogközi Rekreációs és Sportközpont keretében hasznosítanák, mely az elkövetkezőkben akár a tervezett termálfürdő üzemeltetésével összefüggő célokra is igénybe vehető.

Buzita–Szemere

A Kassa közelében lévő Buzita–Szemere határátkelő, mely 1957-ig működött, majd 2006 őszén „éledt fel” újra. Először gyalogosok és kerékpárosok vehették igénybe naponta reggel héttől este hét óráig. Most már személygépkocsik és 3,5 tonnánál könnyebb járművek is használhatják a tavaly felújított utakat.

„Buzita község még tavasszal kérvényezte a belügyminisztériumban, hogy a határátkelő épülete a község tulajdonába kerül?hessen” – tájékoztatta lapunkat Mohňanský József, Buzita polgármestere. Az épület a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozik, mivel eredetileg a rendőrségé volt, az adta bérbe a határőrségnek. Az irodákon kívül szolgálati lakások is voltak benne, így az ingatlan nem igényelne nagy átalakítást. A község ugyanis szeretné az üresen álló házat idősek otthonává alakítani vagy esetleg turisztikai célokra használni. A tetőzet rendben van, a jelenleg zajló vízvezeték-építésnél pedig ezt az ingatlant sem hagyják ki. A terveknek csak az állja útját, hogy egyelőre nem ígérték az épületet az önkormányzatnak. Az ingatlan értékének felbecsültetését követően ugyanis „szabad préda” lesz a gazdátlan ház, és előbb a szakvélemény szerinti áron, majd nyilván annál olcsóbban megveheti bárki. Ha nem kell másnak, szimbolikus áron Buzita kapja meg, ám Mohňanský szerint ha ez fél éven belül nem történik meg, lekésik az úniós pályázati lehetőségeket, melyekre a felújítási munkálatokhoz szükség van. A polgármester legjobban a községtől távolabb eső ház szétlopásától, tönkretételétől tart.

Szentkirály–Bánréve

Még nincs konkrét információ arról, mi lesz a sorsa a Szentkirály és Bánréve közti határátkelőhely épületeinek. Az objektumok az abafalai kataszterhez tartozó területen állnak, a legközelebbi első osztályú főútvonalon lévő község pedig Szentkirály. Abafala polgármestere, Hanobik Irén lapunknak azt mondta, tudomása szerint a határátkelő épületei alatt lévő földterület tulajdonviszonya még nem rendezett. A községet érdekelné ugyan az épület, ötletük is lenne a további kihasználásra, az ára harmincmillió korona. Ezt az összeget nem képesek hitel felvétele nélkül fedezni. „Már tavaly érdeklődtem az objektum iránt, akkor a besztercebányai vámügyi kirendeltségnél azt mondták, nekünk talán fél áron odaadnák. Tudomásom szerint magánszemély is érdeklődik az ingatlan iránt” – mondta el lapunknak Hanobik Irén, Abafala polgármestere.

Komárom

„A város már korábban jelezte a pénzügyminisztériumnak, hogy igényt tartana a határátkelőhelyen felszabadult ingatlanokra – mondta Bastrnák Tibor polgármester – Mivel állami vagyonról van szó, tudni kell, hogy először állami intézményeknek fogják felajánlani azokat. Ha azoknak nem kell, felkínálják a megyének és csak ezután következik az önkormányzat.” A polgármester elárulta azt is, hogy idegenforgalmi célokra szeretnék kihasználni az épületeket, a hídon például információs irodát nyitnának. Így közvetlenül az országba lépéskor tudnák már megszólítani a turistákat, ellátni őket tájékoztató anyagokkal, programkínálattal. Konkrétumokról azonban csak azt követően lehet beszélni, ha valóban sikerül megszereznie a városnak az ingatlanokat.

Oroszvár–Rajka, Medve–Vámosszabadi

A szlovák–magyar határszakasz két legnyugatabbi „bástyája”, az Oroszvár–Rajka és a Medve–Vámosszabadi határátkelő a magyar oldalon található, így jelenleg az ingatlanok a magyar Vám- és Pénzügyőrséghez tartoznak. Az épületeket és a hozzájuk tartozó területet is figyelembe véve Rajka kifejezetten a nagy, míg Medve a közepes határátkelők közé tartozik. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője, Sipos Jenő szerint konkrét döntés az ingatlanok további hasznosításáról még nem született, a schengeni határnyitás után valószínűleg nemzeti vagyonkezelésbe mennek át. Akár évekbe is telhet, hogy az egyéb felesleges építményeket felszámolják. Sipos Jenő nem zárta ki az épületek értékesítését, illetve átadását az önkormányzatoknak, bérbe adását, valamint az is elképzelhető, hogy bizonyos épületek továbbra is a rendészeti szervek kezelésében maradnak, például konferenciaközponttá alakítják át azokat. (leczo, kozs, szasz, vkm, as)