Megszűnhet a kisiskola

A község alsó tagozatos magyar tannyelvű iskolájába jelenleg 14 tanuló jár. Noha a jövő év szeptemberére várhatóan 17-re növekszik a diáklétszám, nem kizárt, hogy az iskolában az idei lesz az utolsó tanév.

Dulai Ferenc igazgató lapunknak elmondta: ha az oktatási tárca által eddig közzétett 30–35 ezer koronás fejpénzzel számolnak, amelyből a fenntartási és energiaköltségeket is fedezni kell, akkor az ő bérkeretére végképp nem futja majd az összegből. „Több kollégával is egyeztetve arra a megállapításra jutottunk, hogy legkevesebb 20–25 fős tanulólétszámmal rendelkező iskolák képesek túlélni a változásokat. A szintén rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok pedig arra kényszerülnek majd, hogy elbocsássák a szakképesített, gyakorlattal rendelkező pedagógust, helyébe pedig kezdő, netán szakképesítetlen tanítót vegyenek majd fel, mert őket kisebb bérért lehet alkalmazni” – vélekedett Dulai.

A garamsallói iskolában jelenleg az igazgató és egy nevelő dolgozik. Az önkormányzat december 31-ig fedezni tudja a fenntartási költségeket, de az új évtől teljesen bizonytalan az iskola finanszírozása. Ráadásul, az intézmények villannyal fűtenek, s ez jócskán növeli a fenntartási költséget. A képviselő-testület legutóbb úgy döntött, hogy kiegészíti az állam által folyósított támogatást, a néhány ezer koronás kompenzációval tehát egyelőre biztosítható a fűtés. „A falu is katasztrofális gazdasági helyzetben van, nagyon sok a kinnlevőségünk, s mivel a helyi szövetkezet és az állami birtok is megszűnt, kicsi az esély, hogy belátható időn belül jelentősebb tétellel gyarapodjon a kasszánk. Az iskolát viszont mindenképp meg akarjuk tartani, mert a megszűnése további etnikai és szociális feszültségekhez vezetne a faluban. Végső esetben akár a kultúrházba is átköltözhetne az iskola, ott ugyanis olcsóbban meg tudnánk oldani a fűtést is. Tavaly építtettünk új szociális helyiségeket a gyerekeknek, ez is jelzi, hogy nem érdekünk az intézmény bezárása” – nyilatkozta az Új Szónak Kassai Lajos polgármester.

Garamsallón valóban kilátástalan a gazdasági és a szociális helyzet, a munkanélküliség csaknem száz százalékos. A helyi iskolát látogató gyermekek zöme roma származású, és a tanintézmény megszűnése számukra a teljes kulturális és szociális lecsúszást jelentené. A kisdiákok zöme legalább az iskolában tölti minimálisan kulturált körülmények között az időt, nagyon sok család gyermeke csak ott kap rendszeresen meleg ételt, s némi figyelmet, törődést. Akad például család, amelynek két gyermekét a járási hivatal szociális osztályának javaslata alapján a szülőknek folyósított szociális segélyből a községi hivatal ruházza és eteti még otthon is, tehát a hivatal vásárol a gyermekeknek élelmiszert és ruházatot.