Legenda az ajakatlan kisasszonyról

SZÁSZI ZOLTÁN

Rejtélyes romok, bozótban elbújó mély árkok és sáncok, a sárból, porból előbukkanó cseréptöredékek, egy majdnem harminc méter magas, lencse alakú mészkőszikla – ennek a tetején állhatott az a torony, amelyről a város a nevét kapta.

Más néven Kevy

Szép innen a kilátás a városkára, egy szebb napokat is látott angolparkra és a szomszédos várra, Sajógömörre. Tornalján, eredeti nevén Toronyalján, a Sajó mente egyik kedves kisvárosában járunk, a városnak nevet adó Tornallyay család kertjében, a Zoltán-kertben. A település első említése Kevyként 1245-ös, a Tornallyay család őse, Bolok tulajdona, aki a Muhi csatában szerzett érdemeiért várépítésre kapott engedélyt IV. Béla királytól. Tornalia néven 1291-ben említik először a pápai tizedszedő jegyzékben. A település őse a Gömör-Tornai Karszt anyagához hasonló, a kavicsos folyómeder környezetéből mintegy 30 méter magasba kitüremkedő mészkősziklája köré, és a Dobogó nevű jól védhető folyóteraszon alakult ki. Már a kőkorszakban is lakott volt. Az egykori vár vagy inkább erődített várkastély nyomairól még Borovszky Samu híres megyemonográfiájában is írnak mint még jól látható romokról, amelyek majdnem kilenc évtizedre feledésbe merültek. 1991-ben és 1992-ben B. Kovács István muzeológus végzett itt helyzetfelmérő régészeti feltárást – amit jó lenne folytatni és befejezni – és bizonyította egy középkori erődítmény létezését. Egy kisebb lakóépületet és egy erődítmény nyomait sikerült beazonosítani akkor, számos kerámiatöredék – például egy áttört kályhacsempe maradványa – és néhány vasból készült lelet is előbukkant.

Az ajakatlan kisasszony

A helyiek közül jó néhányan ismerik azt a legendát, mely szerint 1241-ben, miután a tatár Muhinál legyőzte IV. Béla seregét, végigvágtatott a Sajó völgyén, zsákmányra éhesen. A legenda szerint a Tornallyay család minden javával és jobbágyaival együtt a Vasas és a Cselény erdőbe menekült, egyedül Zsófia nevű leányuk maradt a várban. Itt találta meg a tatár, és vallatni kezdte, hol vannak elrejtve a kincsek, hol van a sajógömöri várba vezető alagút bejárata. Zsófia állhatatos maradt, nem árulta el az övéit, emiatt a tatárok lemetszették orrát és ajakát, hogy soha többé ne tudjon megszólalni. A meseszerű történetben szereplő felmenő emlékére 1942-ben emlékpadot állítottak. Az alagút legendája még néhány évtizeddel ezelőtt is élt, a várkastély feltárásakor azonban eddig nem bukkantak nyomára. A terepviszonyok miatt biztos, hogy ilyen alagút nem létezett a két vár, Tornalja és Sajógömör közt.