Konferencia az Esterházyakról

Nyolc előadás hangzott el az Esterházyak semptei- cseklészi ágáról, az akkori körülményekről.

Szenc

Esterházy Ferenc magyar kancellár születésének 300. évfordulója alkalmából rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát Szencen. A konferencia keretében emléktáblát avattak.

A jelenlévők nyolc előadást hallgathattak meg, az Esterhá-zyak semptei-cseklészi ágáról és annak regionális jelentőségéről, szűkebb rokonságukról és az akkori történelmi körülményekről. A konferenciát Strešňák Gábor múzeumigazgató nyitotta meg, majd az alpolgármester, Dušan Badinský üdvözölte a jelenlévőket. Bevezető előadásában Fazekas István történész a magyar királyi kancelláriával és történetével foglalkozott. Majd Olga Khavanová beszélt Esterházy Miklós szentpétervári nagykövet diplomáciai karrierjéről. Denis Pongrácz ismertette a családi egyes tagjainak a különféle tanácsosi, kamarási, lovagi címek megszerzésére tett igyekezetét. Michal Duchoň Cseklész gazdasági-társadalmi viszonyait boncolgatta. Két előadó is az árvaházak köré építette beszámolóját. Az elhagyott gyerekek gondozásáról Ingrid Kušniráková beszélt Tallós és Szenc példáján, őt követte Eva Kovalská a szenci árvaház mellett működő iskola bemutatásával. Radoslav Ragač beszélt a selyemiparról, és arról, hogy az Esterházyak semptei uradalma hogy vált az eper- vagy szederfa nevelésének és a selyemhernyó tenyésztésének központjává. Az előadássorozatot Strešňák Gábor zárta, általa a cseklészi uradalom szociális intézményeiről tudhatott meg többet a hallgatóság. Strešňák elmondta, lát esélyt arra, hogy egy átfogóbb konferencián visszatérjenek a témára. „Reméljük, az anyag egyszer megjelenhet könyv formájában is” – tette hozzá Strešňák Gábor múzeumigazgató. Elmondta, jövőre lesz az évfordulója annak, hogy a Collegium Economicum gazdasági főiskola 1776-ban megszűnt, ennek kapcsán újabb konferenciát szerveznének.

Az eseményen leleplezték Esterházy Ferenc emléktábláját a városháza előtti téren.