Királyhelmecnek fizetnie kell

Egy már végrehajtási szakaszba ért jogerős bírósági határozat alapján Királyhelmecnek 1,25 millió eurót meghaladó tartozást kell kifizetnie. Az adósság a helyi magyar alapiskola építésekor keletkezett, amikor – a kivitelező cég állítása szerint – még a 90-es évek elején 8,2 millió koronával nagyobb értékű munkálatot végzett el, mint amennyit kifizettek neki. A követelés jogosságát a város vezetése soha sem ismerte el, ám a 2000-ben kezdődött jogi eljárás a tőketerebesi, majd a kassai bíróság döntése után a felperes számára kedvező ítéletekkel végződött. A Legfelsőbb Bíróság a különböző hiányosságok miatt 2010-ben új eljárás lefolytatását rendelte el, de az elmúlt időszakban az ügyben korábban is döntést hozott testületek és bírók újra úgy határoztak, a városnak ki kell fizetnie a tartozását, amely a késedelmi kamatokkal és a perköltségekkel együtt ma már meghaladja az 1,25 millió eurót. Az adósság rendezése a település számára komoly problémát okozna, Királyhelmec valószínűleg kényszerfelügyelet alá kerülne. A hosszú évek óta tartó pereskedés ideje alatt az építési munkálatokat végző cég egyébként már csődbe ment, majd a követelés is gazdát cserélt, azt egy kassai kft. vásárolta meg 7303 euróért. Az ügy részleteiről nemrégiben Balog József polgármester levélben értesítette a különböző országos napilapok, rádiók és tévék szerkesztőségét.

Furik Csaba polgármester, Kisgéres

A Királyhelmeccel történtek bennem komoly aggályokat vetnek fel a bíróságok működésével és a polgárok jogbiztonságával kapcsolatosan. Számomra érthetetlen, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozata után a megismételt eljárásban miért épp azok a bíróságok és bírók hoztak döntéseket, akik az ügyben korábban is ítélkeztek. Azt hiszem, bárki, akit elmarasztaltak egy peres eljárás során, könnyebben fogadja el ugyanazt az elmarasztaló ítéletet, amit kiszabtak rá, ha a döntést egy másik testület vagy egy másik bíró hozza. Ha viszont ugyanazok ítélkeznek egy megismételt eljárásban, akik azt előzőleg is tették, viszonylag kicsi az esély arra, hogy ezek a személyek – esetleg belátva és elismerve tévedésüket – megváltoztassák korábbi véleményüket. Egyébként meggyőződésem, hogy az, ami most Királyhelmeccel megtörtént, egy szlovák többségű településsel Szlovákiában nem történhetett volna meg.

Ifj. Gyimesi György hivatalvezető, Nagykapos

A jelenlegi királyhelmeci helyzetet tragédiaként értékelem. Bár nem látok a dolgok mögé, és a bírósági iratokat sem volt módom megtekinteni, de úgy vélem, ezt a helyzetet a város vezetésének hozzá nem értése okozta. És most nem kizárólag a jelenlegi döntéshozókra gondolok, hisz ez az ügy még Pásztor István korábbi polgármester hagyatéka. Nem tudok az országban még egy olyan, Királyhelmechez hasonló nagyságú városról, mely egy ilyen horribilis összeg terhe alatt szenvedne. Az újságban olvasottak és a Balog József polgármester által nyilatkozottak alapján több kérdés is felmerült bennem. Miért csak most fordultak a város vezetői a médiához segítségért, amikor az ügy gyakorlatilag már lezárult, és milyen európai intézmények támogatására számítanak? A polgármester érvelése egyébként kizárólag erkölcsi szempontokon alapszik, amelyek, mint tudjuk, a jogi eljárások során – az esetek döntő többségében – nem sokat nyomnak a latban. Ha ezekhez a tényekhez hozzáadjuk a több mint 50 ezer eurós büntetést az elrontott közbeszerzésért, és egy kassai cég jogérvényes és végrehajtható több 10 ezer eurós fizetési meghagyását is – a helyzet szinte kezelhetetlennek tűnik. Őszintén sajnálok minden királyhelmeci polgárt, akinek az adójából ezeket az összegeket ki kell majd fizetni. Azt pedig már elképzelni sem akarom, hogy ennyi pénzből az elkövetkező években milyen fejlesztéseket lehet(ne) Királyhelmecen megvalósítani.

Kopasz József polgármester, Nagytárkány

A per végeredményének ismeretében óhatatlanul kétségei támadnak az embernek azzal kapcsolatosan, bízhatunk-e manapság a szlovákiai bíróságok elfogulatlanságában és az ítéleteik igazságosságában. Ha helytállóak az információim a történtekről, akkor legalábbis furcsállható, hogy a településre nézve úgy született elmarasztaló ítélet, hogy az ominózus számla – mely a követelés alapjául szolgált – soha sem érkezett meg a városhoz, illetve azt, hogy az építési munkálatokat valóban elvégezték volna, senki sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani. A honi jogalkalmazási gyakorlattal kapcsolatosan egyébként nekünk is vannak „érdekes” tapasztalataink, bár az ügyünk nagyságrendeileg nem mérhető a királyhelmecihez. Nemrégiben végrehajtóhoz fordultunk azért, hogy egy notórius nem fizető polgár adósságát behajthassuk. A végrehajtó azonban rövid idő elteltével arról értesített bennünket, hogy bármennyire igyekezett is, nem volt képes kideríteni az illető tartózkodási helyét, így az adósság kifizetésére semmi remény sincs. Az eljárás során azonban költségei keletkeztek, melyek megtérítését a községtől kérte. Így most már nemcsak a polgár tartozására vethetünk keresztet, hanem még a végrehajtóval is pereskedhetünk, hogy legalább további kiadásokkal ne terheljük a falu költségvetését. (leczo)