Hőerőmű a tokaji borvidék tőszomszédságában?

Az üzemben három, egyenként 240 megawatt telesítményű széntüzelésű blokk, valamint egy 165 megawatt teljesítményű gázüzemű blokk termelne villanyáramot. Az építési munkálatok, melynek során állítólag ezerötszáz ember jutna munkalehetőséghez, a jövő év második felében kezdődnének el, az első próbaüzem 2011-ben lenne. A hőerőműben háromszázötvenen dolgoznának, és ez – a komoly munkanélküliséggel küzdő keleti tájakon – a tervezett beruházás megvalósításának egyik legvonzóbb indítéka lehet. A tőketerebesi hőerőmű építésének ellenzői azzal érvelnek, hogy az üzem 163 méter magas kéményeiből évente 4 millió tonna szennyezőanyag jutna a légkörbe, melynek nagy része, az uralkodó szélirány miatt, a szlovák-magyar határ túloldalán lévő Tokaj-hegyaljai borvidék térségébe kerülne. Környezetvédők ugyanakkor vitatják annak a nemrégiben elkészült tanulmány adatainak a hitelességét is, melyekből az derül ki, hogy a ČEZ erőműve nem károsítaná jelentősen a környezetet. Egyesek felteszik a kérdést, miért kell széntüzelésű blokkokat építeni egy olyan régióban, melynek közelében semmiféle ásványi lelőhely nincs, ellenben viszonylag gazdag madárvédelmi és tájvédelmi körzetekben? Az itt élők azt sem értik, hogyan lehetséges, hogy a befektetőknek Tőketerebes mellett, a „zöld mezőben” megéri egy teljesen új erőművet felépíttetni, miközben a várostól alig néhány tíz kilométerre található, évtizedek óta üzemelő vajáni hőerőművet működtetni sem gazdaságos manapság? A járási székhely polgárai egyébként az üzem helyét sem tartják megfelelőnek, ugyanis azt az építtetők gyakorlatilag a városban, illetve annak közvetlen közelében jelölték ki. A befektetés ellenzői nemrégiben aláírásgyűjtésbe kezdtek, az íveket eddig több mint kilencezren írták alá. Az talán már csak „hab a tortán”, hogy a legnagyobb példányszámban eladott szlovákiai hetilap egyik legutóbb megjelent számában a tőketerebesi erőmű építése mögött álló társaság gazdasági hitelét elemzi, az egykori tagok által a múltban elkövetett, feltételezett visszaélések és törvénysértések kérdését is fölvetve.

A helyiek nem lelkesednek

Arról, hogy a tőketerebesiek zöme nem igazán lelkesedik az ötletért, hogy a városában hőerőmű működjön, alkalmunk volt személyesen is meggyőződni azon a júliusi lakossági fórumon, melyen a befektetők tájékoztatták a közvéleményt az ügyek jelenlegi állásáról, illetve ahol próbálták meggyőzni a polgárokat kétségeik megalapozatlanságáról. A fórum kishíján már az első perceiben botrányba fulladt, ugyanis a helyiek, miután értesültek arról, hogy milyen sok kedvező hatást gyakorol egy ilyen széntüzelésű erőmű a környezetére, azt javasolták a befektetőknek, hogy akkor építsék meg azt a saját lakóhelyük szomszédságában. A vitát gyakran kísérte bekiabálás, dobolás és füttyszó, főleg olyan kijelentések után, hogy „az Európa Unió szerint a jövő a széntüzelésű erűműveké”, illetve „ha megépül az erőmű, az autópálya is eléri Tőketerebest”. A hangoskodókat az sem hatotta meg, amikor az egyik hivatalnok úgy érvelt, hogy azért kellene meghallgatni indokait, mert ő tíz órát utazott Pozsonytól idáig egy olyan gépkocsiban, melyben ötven fokos hőség volt... Az elmondottak alapján talán nem meglepő, hogy a város vezetői a környezetvédelmi minisztériumhoz nemrégiben eljuttatott állásfoglalásukban úgy vélekedtek, nem értenek egyet azzal, hogy a projekt a településükön a jelenlegi formájában megvalósuljon.

Magyarországon

talán elsőként Szamosvögyi Péter, a Tőketerebestől mindössze húsz kilométerre lévő Sátoraljaújhely polgármestere fogalmazta meg aggályait az erőmű építésével kapcsolatban.

Az Észak-Magyarország című napilap által szervezett fórumon elmondta, a beruházással kapcsolatosan levelet írt szinte az összes közjogi méltóságnak és az ügyben illetékes hivatalos szerveknek, melyben arra kérte őket, kísérjék figyelemmel a tőketerebesi erőmű körüli történéseket. A tanácskozáson jelen lévő Vécsi István, az MSZP parlamenti képviselője javasolta a hegyközi, a hegyaljai és az alsó-bodrogközi települések polgármestereinek, hogy kezdjenek aláírásgyűjtésbe a szlovákiai beruházás megvalósítása ellen. Hörcsik Richárd, Fideszes országgyűlési képviselő hagsúlyozta, a tiltakozással nem a szlovák-magyar viszonyt szeretnék rontani, egyszerűen a mintegy 200 ezer lakosú régió érdekeit kívánják védelmezni. Koncz Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: „A tőketerebesi hőerőmű kérdése nem kizárólag szlovák vagy magyar ügy, ugyanis a határ nem szab határt a a környezetszennyezésnek”. Sólyom László magyar köztársasági elnök a köztelevízió Szólás szabadsága című műsorában nyilatkozva elmondta, a Tőketerebesre tervezett erőmű felépítése ellen a tőle megszokottnál is erőteljesebben fog fellépni. Szándékában áll erről a kérdésről tárgyalni a szlovák államfővel, európai uniós kapcsolatait is latba vetni, és demonstratív módon, ahogy a Zengőt megmászta, ezt a helyszínt is bejárni.