Híre ment a Mézfesztiválnak

A Nagykürtösi járásbeli Inám községben szombaton, augusztus 11-én rendezik meg a nyolcadik Mézfesztivált. A községháza és a kultúrház méhészettel kapcsolatos szakmai előadásoknak, méz és méhészeti eszközök kiállításának, méhészeti eszközök bemutatójának és vásárának ad helyet. Nem maradnak el az ilyenkor szokásos termékbemutatók, a népművészeti kirakodóvásár és a méz-, mézeskalács- és mézbor kóstolás. Az a hölgy, aki él a lehetőséggel és elnyeri a Mézkirálynői rangot, egy egész éven át a szlovákiai méhészetet és a méztermékeket képviselheti különféle hazai és külföldi vásárokon és kiállításokon, egyebek között a magyarországi Jászberényben szintén évente megrendezésre kerülő Mézfesztiválon, és a nyitrai Agrokomplexen is. A szervezők várják minden tizenhat és huszonhat év közötti hölgy nevezését. Amint azt a község polgármesterétől, Nagy Józseftől megtudtuk, a mézkirálynő-választás elsősorban kedves játék. Azok jelentkezését várják, akiknek van némi ismeretük a méhészetről, el tudnak készíteni egy mézes süteményt, és vállalják a megmérettetést a közönség és egy szakmai zsűri előtt. A szokásos királynőválasztás mellett idén is meghirdetik az országos mézversenyt, ahová idei akácmézzel lehet benevezni a helyszínen. Nagy József, Inám polgármestere, a fesztivál főszervezője szerint egészséges, jó hírnevet öregbítő hagyományt sikerült elindítaniuk nyolc évvel ezelőtt. Az inámi Mézfesztiválra már nem csak a szűkebb környékről érkeznek látogatók és vendégek, hanem az ország távolabbi részeiből és Magyarországról is. A község szabadtéri színpadán gazdag kulturális és szórakoztató program is várja majd az érdeklődőket. Az idei sztárvendég Karda Beáta és Zoltán Erika lesz.

Inám község első írásos emléke a 13. századból, 1258-ból származik, a település egy ideig a Werbőczy család birtoka volt, majd az esztergomi káptalannak is voltak helyben birtokai. A törökdúlás idején néhány évtized idejére teljesen elnéptelenedett, 1686 után a régi falu helyétől két – három kilométernyire telepítették újra akkori földesurai. 1709-ben megyegyűlés színhelye is volt, az 1773-as pestisjárvány pedig ismét megtizedelte a lakosságot. A település méhészettel kapcsolatos hagyományai a 19. századba nyúlnak vissza. Itt, ezen a településen élt az a Sőtér Kálmán, akit ma is világhírű méhészeti szakíróként tartanak számon. A neves szaktekintély itteni birtokán mintaméhészetet alapított és több évtizeden át működtetett. Egykori kúriája ma is áll. Sőtér Kálmán A méh világa című munkája még a 21. században is a méhészkedők egyik legfontosabb alapműveként számon tartott szakirodalom. Szerzője, a világhírű méhész emléktábláját a községi hivatal épületén helyezték el, a Mézfesztivál ünnepségsorozata ennek az emléktáblának a megkoszorúzásával kezdődik minden évben. Inám igen gazdag szakrális kisemlékekben is, figyelemre méltó kőkeresztjei arról tanúskodnak, hogy nem hiába tartják az alig félezer lakosú községet a „legkatolikusabb és legmagyarabb“ településnek az Ipoly-mentén. Inámban lakosságának a legutóbbi népszámláláskor 99,5 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek és a római katolikus hitet vallónak.