Határrendezés a hallépcső miatt

Rendezetlen határterületekről van szó, mert az ipolykiskeszei duzzasztó már a szabályozott, új Ipoly-mederre épült több mint húsz évvel ezelőtt, ugyanakkor a magyar–szlovák államhatár az Ipoly régi medrének középvonalán húzódik, ám a duzzasztó megépítésekor elfelejtették módosítani a határvonalat. A hallépcső viszont a régi medernél lesz.

„A szóban forgó, mintegy 300 hektáros terület eredetileg az esztergomi érsekség tulajdona volt, aztán a nagyszombati érsekséghez került. Ebből 1,5 hektárnyi rész a vízduzzasztó területe. Maga a duzzasztó nem is szerepel a térképeken, s eddig még a határőség is automatikusan az új Ipoly-meder sodorvonalát tekintette államhatárnak, mint ahogy mi is. Ugyanakkor a hallépcső építése miatt többször jártak itt terepszemlén a szlovákiai vízügyesek is, semmiféle kifogást nem emeltek, sőt támogatták a beruházást. A hallépcső megépítése közös érdek, nemzetközi program részeként valósul meg, uniós pénzből, s a szabályok szerint idén augusztusig át kell adni. Remélem, megegyeznek a felek, ellenkező esetben egy határon átívelő komoly beruházás kerül veszélybe” – mondta lapunknak Molnár Anna, a falu polgármestere.

Tegnap Deákiban ülésezett a magyar–szlovák határbizottság, s a találkozó napirendjén szerepelt a hallépcső ügye is. Busics Imre, a budapesti Földmérési Intézet Államhatárügyi Osztályának vezetője szerint a legnagyobb gond az, hogy a nemzetközi szerződés értelmében a magyar kivitelezőnek vízügyi létesítési engedélyt kellett volna kérnie a szlovák féltől is, a szakhatósági engedélyek nem elegendők a hallépcsőre. Az osztályvezető szerint nem állt le az építkezés, de a határvonal kérdését mihamarább rendezni kell. Mindkét fél érdeke, hogy az új határvonal a duzzasztó tengelyvonalában, tehát az új mederben legyen. Ez területcserével oldható meg, tehát Magyarország ugyanannyi négyzetmétert kapna, mint Szlovákia. Magyar részről ezt már engedélyezték, ám a határbizottságok tárgyalása után kormányszintű megállapodás is kell – ez akár jegyzékváltás formájában is megtörténhet. Mindez az ún. Ipoly II. határrendezési folyamat része.

Wollent József, az Ipoly Unió elnöke az üggyel kapcsolatban azt közölte az Új Szóval: nem a kiskeszei hallépcső az egyetlen rendezetlen határterület a folyón, Kalondától Helembáig, tehát a folyó torkolatáig ugyanis szinte mindenütt ugyanez a helyzet, Balassagyarmat, Kóvár és Szlovákgyarmat kivételével.

„1998-ban felmérték ugyan az államhatárt a teljes szakaszon, továbbá azt is, hogy hol kell Szlovákia javára kiigazítani a medret, ám hivatalosan a két kormány közt máig nincs megállapodás. Az akkori külügyminisztériumi szintű egyezménytervezetet máig nem írták alá a területcserékről, határmódosításról. Mivel az ipolykiskeszei duzzasztó Bős-Nagymaros kapcsán épült meg, feltételezhető, hogy Szlovákia továbbra sem tett le a nagymarosi erőmű megépítéséről” – vélekedett az Ipoly Unió elnöke.