Gyermekemet az országért – a tatárjárás kora

Komárom. Nem mindennapi tárlat nyílt múlt pénteken a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Ghyczy-palotában található kiállítótermeiben. A Magyar Nemzeti Múzeumból egyenesen Komáromba vándorolt a „Gyermekemet az országért” című interaktív tárlat, amely a tatárjárás korát (1241–1242) hozza közelebb a ma emberéhez.

Az eredeti, Budapesten bemutatott tárlat létrejöttében nagy szerepe volt a magyarországi Megyei Múzeumok Igazgatóságai Szövetségének (MMISZ), különösen a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának, valamint Szatmári Imre igazgatónak. A megnyitón a nevezetten kívül megjelent Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Vándor László, a MMISZ elnöke, valamint Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója is; az általuk képviselt intézmények társrendezőként segítették a komáromi kiállítás létrejöttét. Harsányi László megnyitójában hangsúlyozta: bár a tatárjárás a magyar történelem egyik legszomorúbb, leginkább vérzivataros időszaka volt, azt is figyelembe kell venni, hogy lezárultával újabb, második országépítés következett. „A tatárjárás nem korszakhatár a magyar történelemben, hatására csupán korábban induló folyamatok gyorsulnak fel – fogalmazott Kovács Tibor. – Egyetlen értelemben azonban mégis kivételes a tatárjárást követő két évtized: együttes erővel, korábbi elveket és érdekeket feladva, egymást kölcsönösen támogatva az ország újjáépítésén munkálkodott uralkodó és ellenzéke – hasonló időszak ritkán adódott a történelemben.” Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tatárjárást követő betelepítések kapcsán meg kellett tanulniuk egymás mellett élniük a különböző gyökerű, különböző kultúrájú népeknek. Fehér Csaba, a komáromi múzeum igazgatója mindezekhez hozzátette: amellett, hogy történelmünk egy szomorú eseményét mutatja be a kiállítás, a nemzeti összetartozást is erősíti. „Őseink együtt élték meg a borzalmakat, de együtt fogtak az újjáépítéshez is – határokon innen és túl. Ez lehet az egyik fontos üzenete ennek a kiállításnak” – mondta.

A filmvetítéssel, hang- és fényeffektusokkal tarkított kiállítás méltán nagy érdeklődésre számíthat – ezt bizonyítja a budapesti bemutató látogatottsága is. Már a belépés sem mindennapi: egy jurtán keresztül juthatunk a következő terembe, ahol viszont nyilak „záporoznak” a fejünk felett. Megtapasztalhatjuk azt is, hogy mekkora súlyt kellett magán cipelnie egy magyar és egy tatár harcosnak, kézbe foghatjuk a kardokat, kipróbálhatjuk, milyen erővel tudjuk felhúzni az íjat, és lapozgathatjuk az elektronikus kódexet is. A vitrinekben korabeli ezüstpénzeket, csodálatos ékszereket és edényeket láthatunk.

A vándorkiállítás – amelynek az első határon túli helyszíne Komárom – december 20-ig marad a városban. Fiatalok és idősek számára is minden bizonnyal maradandó élményt jelent majd.