Búcsújárás a Csermosnya-völgy felső részében

Barka. A Rozsnyótól 23 kilométerre északkeletre fekvő község évszázadok óta a felvidéki magyarság egyik legfontosabb búcsújáróhelye.

Barka. A Rozsnyótól 23 kilométerre északkeletre fekvő község évszázadok óta a felvidéki magyarság egyik legfontosabb búcsújáróhelye.

A Szepes–gömöri Érchegység és a Gömör–tornai Karszt bércei közé ékelődő kisközség a tizennyolcadik század derekán csodás események helyszíne volt – egy, római zarándokútról hozott, majd a szomszéd község templomában elhelyezett Szűz Mária-kegykép többször is visszavándorolt a Barka központjában álló gesztenyefa ágára, megjelölve így a búcsús kultusz helyét. A Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázoló kép előbb egy kápolnába, majd a gesztenyefa helyén felépített római katolikus templomba került. 1758-tól folyamatosan zajlanak itt skapulárés búcsúk, mégpedig minden év július 16-án, ha az éppen vasárnapra esik. Idén július 14-én és 15-én zajlott a barkai búcsú.

A búcsújárók zöme az egykori Hont, Nógrád, Gömör, Torna, Zemplén, Sáros, Szepes, Ung és Bereg megyékből érkezett, ám Debrecen és Magyarország más városai is képviseltették magukat a hívők által. Július 14-én, 17 órától folyamatosan zajlottak a szentmisék – mégpedig magyar, szlovák és német nyelven, hiszen Barka éppen a nyelvhatáron fekszik. Az éjjeli szentmisét Szalay László királyhelmeci pélébános celebrálta. Ezt követően fáklyás körmenet indult a község fölött található Barlang-kápolnához.

Július 15-én 3 órától zajlottak az istentiszteletek. A magyar nyelvűt Bize Norbert szádalmási plébános, a szlovák nyelvűt pedig Mons. Eduard Kojnok rozsnyói megyés püspök celebrálta. Az ünnepi befejező szentmise főcelebránsa Seregély István nyugalmazott egri érsek volt, koncelebránsai pedig Eduard Kojnok rozsnyói megyés püspök, Vladimír Filo rozsnyói segédpüspök, Bartal Károly Tamás premonstrei rendi jászói apát, Gábor Bertalan szepsi esperes, pápai káplán, valamint Rostás Sándor, a Pápai Missziós Művek igazgatója voltak. A szentmisét az új skapulárés tagok, illetve a skapulárék megáldása követte.

A barkai Skapulárés Társulat 1758-ban alakult az akkortájt Barkán tevékenykedő Valassik János atya kezdeményezésére – feltételezhetően ez a legrégebbi civil társulás a térségben. Jövőre ünnepli fennállásának 250. évfordulóját, s a hívők is kétszázötvenedszer zarándokolnak majd el a Csermosnya-völgy felső részébe. A tervek szerint az egyházi rendezvény szerepel majd a határ mindkét oldalán zajló Gömör–Tornai Fesztivál programajánlatában is.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?