Bővül a irodák tevékenységi köre

Országos értekezletét tartotta Rozsnyón a Rákóczi Magyar Házban a Szövetség a Közös Célokért szervezet. Pogány Erzsébet, az SzKC hivatalvezetője elmondta, a teljes munkatársi gárdát összehívták néhány munkaszervezési kérdés megbeszélése céljából. Az értekezlet első részében új témaként jelent meg a pályázatírásra való felkészülésről, a menedzselésről és a pályázati alapismeretekről szóló előadás, amellyel az EU-csatlakozás kihívásaira próbálnak reagálni. Szó esett a magyarországi munkavállalás lehetőségeiről és tapasztalatairól is. „A délelőtti részben arra összpontosítottunk, hogy miként lehet a kiépített infrastruktúrához már egy kibővített tevékenységgel hozzájárulni, azoknak az embereknek a segítségével, akik a közéletben eddig is tevékenyek voltak” – nyilatkozta lapunknak Pogány Erzsébet. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a személyi adatok védelme terén az elmúlt másfél évben semmilyen gond nem volt. A tanácskozás délutáni részén a problémák társadalmi megközelítése, a magyar igazolvány és a státustörvény volt a fő téma. Az április óta működő jogsegélyszolgálat vezetője, Szabó Olga most először találkozott a kollégákkal, s bemutatkozott a Csemadok új országos elnöke, Száraz József is. Kérdésünkre, hogy kívánnak-e reagálni valamilyen módon a státustörvény körül kialakult huzavonára, Pogány Erzsébet elmondta: „Azt kell állandóan tudatosítanunk, hogy mi tájékoztató munkát végzünk a szlovákiai magyarok javára. Ebben a munkában semmiképpen sincs érintve a státustörvény módosítása. Az ajánló szervezet mint fogalom, amelynek az a tevékenysége, hogy ajánlást ad ki, a törvényben ugyan benne van, de a gyakorlatban a működése soha nem indult be. Azzal tisztában voltunk, hogy azt a tevékenységet, amit nem is végzünk, kihúzzák a törvény 19. paragrafusából. Maga a tájékoztatás pedig, amely nem része a közigazgatási eljárásnak, nem kell, hogy szerepeljen a törvényben” – véli az SzKC hivatalvezetője. Nem érzi úgy, hogy a státustörvény módosítása után az irodák léte bármiféle veszélybe kerülne. „Ha a szlovákiai magyar közéletben a bennünket létrehozó öt szervezet úgy érzi, hogy ez a tájékoztató munka hasznos, sokrétű és a szlovákiai magyar polgárnak szüksége van arra, hogy a magyar igazolványhoz való hozzájutás útja leegyszerűsödjék anélkül, hogy mi semmilyen formában a közigazgatásban nem veszünk részt, akkor az irodák is megmaradnak.” Pogány Erzsébet hozzátette: nincs ma olyan nem nyereségorientált szervezet, amelyik állandó anyagi biztonságban volna. A magyar igazolványt kérvényező felvidéki magyarok száma a legfrissebb adatok szerint 75 ezerre emelkedett. Az SzKC sikerként könyvelheti el, hogy ezeknek az igazolványoknak a 90 százaléka már a polgárok kezében van. „Ez azért számít sikernek, mert nem egyszerű elérni, hogy a polgár a magyarországi megyei közigazgatási hivatalba elmenjen” – jegyezte meg Pogány Erzsébet.