Mérföldkövet jelent a Duna Menti Múzeum történetében, hogy társ-rendezőként jelen lehet azon az időszaki kiállítá-son, amely július 5-én nyílt és november 18-ig tekinthető meg Rómá-ban, Traianus császár múzeumában – mondta sajtótájékoztatóján Csütörtöki József, a DMM igazgatója.KomáromA tárlat A dun
Az izsai Leányvár a római Traianus múzeumban
Mérföldkövet jelent a Duna Menti Múzeum történetében, hogy társ-rendezőként jelen lehet azon az időszaki kiállítá-son, amely július 5-én nyílt és november 18-ig tekinthető meg Rómá-ban, Traianus császár múzeumában – mondta sajtótájékoztatóján Csütörtöki József, a DMM igazgatója.
Komárom
A tárlat A dunai limes határai a Római birodalomban – Traianustól Marcus Auréliusig címet viseli és azon országok – Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Németország – kapcsolódtak be az anyag összeállításába, amelyek közösen nyújtották be pályázatukat az UNESCO-hoz a dunai limes helyszínek világörökséggé nyilvánításáért. A főszervező Pozsony, és a pozsonyi városi műemlékvédelmi intézet, kurátora pedig Margaréta Musilová, az intézet régésze, a Duna menti római limes kutatója.
„Óriási dolog számunkra, hogy a dél-komáromi Brigetióval, az osztrák Carnuntummal és az oroszvári Gerulatával együtt az izsai Kelemantiát, vagyis a Leányvárat is megismerheti a római közönség – mutatott rá Csütörtöki József. – Figyelembe véve, hogy a Traianus Múzeumnak havonta mintegy 15 ezer látogatója van, négy és fél hónap alatt több tízezres közönségre számíthatunk. Abban is bízunk, hogy lesznek olyanok, akik a római kiállítás hatására a helyszínen is szeretnék megnézni a római kori táborok maradványait. A római kiállításról egy olasz régészeti folyóirat is terjedelmes beszámolót közölt.” Az igazgató elárulta, hogy a panelek mellett két-két tárgyat állíthatott ki minden múzeum, ők a Leányvár 1952-ben készült nagy mére-tű gipszmakettjét, valamint egy római hajó horgonyát vitték magukkal, amely 1972-ben került elő a Dunából. Készült egy dokumentumfilm is a kiállításra, amelyben animáció segítségével mutatják be, hogyan is festettek ezek a római katonai táborok.
A Római Birodalom egykori határának, a dunai limesnek világörökséggé nyil-vánítására vonatkozó kérvényét Magyarország koordinálásával idén január 31-én nyújtotta be közösen a négy ország, és a Duna mintegy 1500 kilométeres szakaszán 98 helyszínt foglal magában. Csütörtöki József tájékoztatása szerint augusztus végén várják az UNESCO delegációját, amelynek tagjai helyszíni szemlét tartanak Izsán, és megvizsgálják azt is, hogyan bánik a múzeum a leletekkel, hogyan kezeli, mutatja be őket.
A közös nevezésről várhatóan 2019 júniusában dönt az UNESCO Világörökség Bizottsága.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.