Árvasági nyugdíj

19 éve férjhez mentem, egy kislányunk is született. 15 évvel ezelőtt elváltunk és a gyermek nevelését a bíróság rám bízta. Idén májusban a volt férjem meghalt. Azt szeretném megtudni, hogy jár-e a gyermeknek árvasági támogatás. Az illetékes hivatalban érdeklődtem, és azt a választ kaptam, hogy ha a volt férjem az utolsó 10 évből 5 évet nem dolgozott – ami a mi esetünkben sajnos így volt – akkor a gyermek nem jogosult árvaságira. Ha ez valóban így van, akkor azt az egy dolgot nem értem, mi köze a gyermeknek ahhoz, hogy a szülő dolgozott-e vagy sem, főleg, ha kiskorú?

Jelige: Árvasági

A szociális biztosításról szóló törvény az árvasági ellátás folyósítását konkrét feltételek teljesítéséhez köti, mind az árván maradt gyermek, mind az elhunyt szülő részéről. A gyermek akkor kaphat árvasági támogatást, ha ellátatlannak minősül, tehát ha:

még tanköteles – ez 10 tanév elvégzését jelenti, legfeljebb a gyermek 16 éves koráig tart;

már nem tanköteles, legfeljebb a 26. életéve betöltéséig, ha egyúttal tovább tanul vagy nem tud tovább tanulni, esetleg dolgozni, betegsége vagy tartósan rossz egészségi állapota miatt. Továbbtanulásnak a tanköteles évek letelte utáni középiskolai, főiskolai vagy egyetemi tanulmányok folytatása minősül, viszont kivételt képez a másoddiplomás képzés illetve az az eset, amikor az érintett gyermek ugyan tovább tanul, de ugyanakkor rokkant nyugdíjat kap a 70% százalékot meghaladó egészségkárosodásából kifolyólag. Az a gyermek sem minősül ellátatlannak, aki ugyan tovább tanul, de emellett dolgozik (munkaviszonyban van, magánvállalkozó) vagy nyilván tartott munkanélküli.

Viszont nem elegendő, ha a gyermek teljesíti a törvényes feltételeket. Az árvasági nyugdíj folyósításához elengedhetetlen az is, hogy az elhunyt szülő az elhalálozás pillanatában teljesítse a következő feltételek egyikét:

öregségi, korkedvezményes öregségi vagy rokkant nyugdíjat kapott vagy jogosult lett volna az öregségi nyugdíjra, mert teljesítette annak minden feltételét;

jogosult lett volna a rokkant nyugdíjra a ledolgozott évek száma alapján;

munkabalesetben vagy foglalkozási betegség következtében hunyt el.

A nyugdíj összege annak az öregségi vagy rokkant nyugdíjnak a 40%-a, amelyre az elhalt szülő jogosult volt vagy lehetett volna. Ha a gyermek mindkét szülőjét elveszíti, akkor mindkettő után jogosult lehet a teljes árvasági ellátásra. Az árvasági nyugdíj folyósításának nem lehet akadálya az, hogy a gyermek a szülők válása utána nem az elhunyt szülő gondozásában volt.

A levélben leírtak alapján a gyermek két esetben lehet jogosult az árvasági nyugdíjra:

ha az elhunyt édesapa teljesítette az öregségi nyugdíj feltételeit, vagyis betöltötte a 62. életévét és legalább 10 évig rendelkezett nyugdíjbiztosítással,

ha az elhunyt édesapa a ledolgozott évek száma alapján jogosult lett volna a rokkant nyugdíjra, vagyis ha a halálát megelőző 10 évben legalább 5 évig kapott nyugdíjbiztosítást.

Tekintettel a leírt körülményekre és a törvényes feltételekre, sajnos valószínűnek tartom, hogy az érintett gyermek valóban nem jogosult az árvasági nyugdíjra. A hatályos jogszabályok egyikét sem teljesíti ahhoz, hogy nyugdíj alapú támogatást kapjon a szülő után – az illetékes hivatalban tehát jogosan utasították el kérvényét.

Árvasági nyugdíjat nem alanyi jogon kapja, hanem az elhunyt szülő nyugdíjjogosultságának függvényében lehet rá jogosult. Lényegében annak a nyugdíjnak egy részét kaphatja meg, amit a szülő akkor kapott volna, ha nem hal meg, hanem például súlyos baleset következtében rokkanttá válik. Ha viszont a szülő nem kaphatott volna rokkantnyugdíjat, akkor a gyermeke sem kaphat utána nyugdíj alapú ellátást.

Gulyás Éva ügyvéd