A TTIP csak szükséges rossz?

Sokat ragozott téma az utóbbi időben a TTIP, az uniós és amerikai szabadkereskedelmi egyezmény, amely a kiszivárogtatott médiainformációk szerint szükséges rosszként is jellemezhető. Az érdekelne, mik ennek a hamarosan megvalósuló egyezménynek a főbb elemei, és hogy miben különbözik az európai gazdasági integrációtól.

Az Európai Unión belüli szabad mozgás elvének egyik legfontosabb gyakorlati eleme a tagállamok közti vámok és egyéb kereskedelmi korlátozások eltörlése. A teljes liberalizáció eredménye a tagállamok közti közös piac (the Single Market). Harmadik államok felé pedig létrejött egy egységes vámunió. Ez utóbbi lényege, hogy az unió területén kívülről érkező termékekre Görögországtól kezdve az Egyesült Királyságon keresztül és Horvátországig bezárulólag közös vámtarifákat és származási szabályokat alkalmaznak, továbbá a vámérték meghatározása is közösségi szinten történik. Egységes szabályozás vonatkozik a vámáru-továbbítási, vámraktározási eljárásokra és a vámokmány kiadására is. Ezt a szabályrendszert a közösségi Vámkódex (Common Customs Codex) tartalmazza. E 1992-ból való szabályrendszert egyébként idén modernizálták, felgyorsították, egyszerűbbé és egyértelművé tették a vámeljárásokat, hogy az áru gyorsabban és olcsóbban jusson el a fogyasztókhoz, és hogy azok jobban védve legyenek a kívülről érkező illegális és veszélyes termékekkel szemben. Az új szabályok május 1-jétől vannak érvényben, a tagállamok vámhivatalainak együttműködését is segítő interoperabilis IT rendszer korszerűsítésének és teljes integrációjának 2020-ig kell megvalósulnia. További részletek az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságának (DG TAXUD) honlapján találhatók:

http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/

customs_code/union_customs_

code/ucc/index_en.htm

Az Európai Unió, de Amerika is a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által létrehozott globális kereskedelmi rendszer botladozása miatt egyre több regionális vagy kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére törekszik világszerte. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között már két éve folynak a tárgyalások a világ legnagyobb kétoldalú szabadkereskedelmi egyezménye (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) létrehozásáról. E nagyfokú kereskedelmi és befektetési liberalizációs törekvéstől mindkét fél azt reméli, fellendíti a két tömb gazdaságát, illetve azok versenyképességét. Az egyezményben az áruforgalom növelése mellett nagyobb teret kapnának a szolgáltatások, és lehetőség nyílna a másik fél gazdasági társaságainak a közbeszerzéseken való részvételére is.

Az egyezmény fő célja az egyébként már igen alacsony, átlagban kb. 4 százalékos vámok lebontása mellett a nem vámjellegű akadályok (non-tariff measures) minimalizálása. Ezek magukban foglalják a bürokratikus akadályok leépítését és az eltérő technikai, egészségvédelmi szabályozások harmonizálását. A tárgyalások azért is haladnak olyan nehézkesen, mert a harmonizáció rendkívül érzékeny területeket is érintene, pl a génkezelt növényekből, növekedési hormonokkal felhizlalt állatok húsából készült élelmiszerek liberalizációját.

Bár a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a nyilvánosság bizonyos mértékű tájékoztatása elengedhetetlen. Az Európai Bizottság honlapján elérhető információ a http://ec.europa.eu/trade/policy/in-focus/ttip/ honlapon található.

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.