A megemlékezés napja

Két év elteltével pedig, 1947. január 22-én vagonírozták be azt a 27 családot, akiket Csehországba deportáltak. Mint azt a polgármester asszony elmondta, a Szovjetunióba elhurcoltak közül egy személy él Abafalván, egy Kuntapolcán, egy Tornalján, illetve a magyarországi Bánrévén hárman, és Hét községben szintén egy személy. Őket meghívták a rendezvényre, melyen azonban nem mindenki tud részt venni.

„A Csehországba deportált családok pontos névsorát nem sikerült összeállítanunk, hiszen azóta sokan elhunytak, mások elköltöztek, az iratok jó része pedig eltűnt vagy megsemmisült. Azt azonban sikerült kideríteni, hogy ez a deportálás 27 helyi családot érintett, akik aztán 1952-ig valamennyien visszatértek Abafalvára” – tájékoztatott a polgármester asszony. Elmondta továbbá, hogy a megemlékezés 13 órakor misével kezdődik a helyi római katolikus templomban, igét Cseh István putnoki esperes hirdet. A mise után a templom falán egy márványtáblát lepleznek el, mely a tragikus eseményekre fogja emlékeztetni a helybelieket. Ezt követően 15 órától a kultúrházban ünnepi ülésre kerül sor, ahol a málenkij robotra elhurcoltak emléklapot vehetnek át Abafalva megbecsülésének jeleként.

A rendezvény díszvendége Csá-ky Pál miniszterelnök-helyettes lesz, továbbá Krivánszky Miklós, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége (DÁLESZ) elnöke és Ujváry Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem tanára is részt vesz a megemlékezésen. Ujváry professzor gömöri származású, a közeli Hét község szülötte, s egy időben diákja volt a Rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumnak is. A több kiadást is megért „Szülőföldön hontalanul” című könyve – mely egy lévárti lakos visszaemlékezéseit tartalmazza – cseh nyelvű megjelentetése ellen annak idején a cseh parlament tiltakozott. A megemlékezésre meghívták a szomszédos települések képviselőit is. „Az eseményt nem valakik ellen szervezzük, hanem az elhurcoltak, a megalázottak emlékének szeretnénk ajánlani. Abafalván jelentős szlovák közösség él, akikkel soha semmilyen konfliktusa nem volt a helyi magyarságnak, s a mostani megemlékezésre is úgy tekintenek, mint a saját múltunkkal való megbékélésre” – mondta végezetül Hanobík Irén polgármester asszony.