A Greenpeace nem adja fel

Az egyik ilyen program a jászói ökotábor, melynek fő feladata további petíciós aláírások gyűjtése és a lakosság felvilágosítása az uránkitermelés veszélyeiről.

A többnapos program július utolsó hétfőjén egy kassai jótékony célú koncerttel kezdődött, melyen több kelet-szlovákiai zenekar vett részt. A zene azonban csak másodlagos attrakciónak számított, csupán a járókelők figyelmét volt hivatott felhívni. Sokkal fontosabb volt a petíciógyűjtő greenpeace-es teherautó, az uránkitermelésből származó esetleges katasztrófákat bemutató fotókiállítás és más olyan tevékenységek, melyek az ismeretterjesztést szolgálták.

A rendezvény fővédnöke, František Knapík főpolgármester nemcsak a város negatív álláspontjáról tájékoztatta az egybegyűlteket, hanem arról is, hogy a lakossági petícióban ezidáig 43 ezer aláírás gyűlt össze az uránkitermelés elutasítására. Sajnos a hirtelen lehűlés és a kitartóan szakadó eső miatt az esti órákban a kassai déli kapunál sokkal kevesebben voltak a vártnál, ám az érdeklődők nem bánták meg, hogy rászánták szabadidejüket az akció támogatására, hiszen számos értékes adatot tudhattak meg a Greenpeace által osztogatott információs röpiratokból.

Kevesen tudták eddig például, hogy az uránt tartalmazó kőzetekben más radioaktív elemek is találhatók, ilyen a polónium, a radon, a rádium. Mivel az urán koncentrátuma a kőzetben nagyon alacsony – tized százalékokban határozható meg – a kitermelés csak úgy gazdaságos, ha helyben feldolgozzák a kibányászott kőzetet. Ezt összezúzás után kénsavban oldják fel, és ebből vonják ki az urán-oxidot. Ezt a vegyületet szaknyelven sárga kalácsnak nevezik, és az atomenergia alapanyaga. Az urán kiválasztása után a kibányászott kőzet 99 százaléka hátramarad, mint felesleges hulladék. Ám a többi radioaktív elemet továbbra is tartalmazza, így a meddőkőzet az eddigi radioaktivitásának 85 százalékával rendelkezik, ezen kívül pedig további toxikus anyagokat, például arzént és ólmot is tartalmaz. Az uránércből radioaktív radon-gáz is felszabadul, főleg a lerakatoknál, és a környék lakossága a tüdőrák veszélyének van kitéve a gáz légkörbe jutása miatt. A meddőkőzet-lerakatok a víz szennyezését is okozhatják. Az esővíz által kimosott káros anyagok a talajvízbe vagy a folyómedrekbe juthatnak, a víz kémiai reakciókat vált ki, melyek következtében agresszív savak keletkeznek. Észak-Csehországban így fertőződött meg a Ploučnice folyó körülötti hétezer hektáros terület, ahol a radioaktivitás a természetesnek harmincszorosa lett.

A kitermelt uránérc feldolgozásánál a toxikus és radioaktív hulladékot tartályokban tárolják, melyeket gátakkal vesznek körül. Gátszakadás esetén az egész környező terület szennyezetté válik, ahogy például az Egyesült Államokban történt 1979-ben, mikor 400 millió liter folyóvíz vált szennyezetté.

A kassai Eprestetőn 1,256 millió tonna uránérc lelhető fel, körülbelül 0,56 százalékos urántartalommal. A lelőhely 250–650 méterrel a felszín alatt található. A terület a Csermely patak gyűjtőterülete, az pedig a város egyik legfontosabb vízforrása. Továbbá a lelőhely a Volovské vrchy madárvédelmi terület része.

A tervezett kitermelés 12 évig tartana, melyből a tényleges bányászat tíz évet venne igénybe, és 51–57 munkahely létesülhetne általa. A bányászati tanulmány szerint egy tonna kitermelt uránérc feldolgozásához húsz kilogramm alkalikus maróanyagra, 50 kilogramm szódára, öt kilogramm peroxidra és nyolcvan kilowatt-óra elektromos energiára lenne szükség. A lelőhelyről mintegy hétezer tonna uránt lehetne nyerni az egész bányászati idő alatt. Ez nem túlságosan nagy mennyiség, mviel például csak 2004-ben a világon ennek ötszörösét termelték ki. A tízévi kitermelés mellékterméke viszont tetemes mennyiségű lenne: néhány millió tonna meddőkőzet és több mint egymillió tonna radioaktív hulladék. Egyebek közt ezeket a felvilágosító információkat terjesztették a lakosság körében a Greenpeace aktivistái. A jászói ökotáborban nagyjából hetvenen gyűltek össze, nemcsak Szlovákiából, hanem Csehországból, Romániából, Németországból, Franciaországból, Kínából, Kanadából, az Egyesült Államokból és Mexikóból is érkeztek környezetvédők.