Szerelmes a szakácsnő...

... tartja a régi közmondás, ha a fiatalasszony elsózza a levest. Most azonban nem ez a kérdés, hanem hogy mit mond a férj. Okos tanácsok már eddig is garmadával napvilágot láttak arról, hogy mit kell egy kezdő szakácsnőnek tennie, amikor főztje a minden jó szándék ellenére sem sikerült úgy, ahogy szerette volna (uram bocsá’ irgalmatlanul sós lett a leves), és nem akar felsülni párja előtt.

Nézzünk hát meg néhány stratégiai tényezőt, hogyan vészelhetjük át, ha valamit elrontottunk a konyhában.

Hangulati tényező

Veszedelmes módon nem mindegy, mikor milyen körülmények között kozmált oda valami. Nagy baj, ha „ez van, ezt kell szeretni” módon tálalja fel a fiatalasszony, miközben férjét éppen valami kellemetlenség érte a munkahelyén. Éppen ezért elrontott ételt kizárólag jó hangulatban hazatérő férjnek tálaljunk csak.

Pszichológiai, lélektani tényező

Ám hogyha már merészeltük a teremtés koronája elé tenni az elrontott ebédet, semmiképpen ne álljunk elő a megbocsátó és elnéző étkezés közepette olyasmivel, hogy éppen ideje egy új kosztümöt csináltatni. Örüljünk annak, hogy az ebédet megjegyzések nélkül költhetjük el.

Diplomáciai tényező

Ha maga az étek nem a legsikerültebb, akkor legalább a terítésnél, tálalásnál használjuk a fantáziánkat. Tálaljunk nagyobb figyelmességgel, mint egyébkor, s reméljük, hogy egy jóérzésű ember ennyi pluszmunka láttán ki se meri nyitni a száját.

Hatalmi tényező

Semmilyen körülmények között ne fogadjuk azzal az éhesen hazaállító férjet, sem derűs, sem pedig tragikus formában, hogy elrontottuk az ebédet. Lehet, hogy ki sem derül. (Ha, mondjuk, van szerencsénk!) Inkább járjunk elöl jó példával, s bőségesen és jóízűen fogyasszunk az elrontott ételből.

Szerelmi tényező

Ha a férj még nagyon szerelmes, különös baj nincs. De főzni azért meg kell tanulni, ha tetszik, ha nem! Tanuljuk meg úgy, ahogy azt Lucullus, a híres római hadvezér igényelte.

Történt egyszer, hogy nem lévén senki vendég bejelentve nála, szakácsa csak valami szerényet készített vacsorára urának. Lucullus felháborodva vonta felelősségre e szavakkal: „Vedd tudomásul, hogy Lucullus mindig Lucullusnál vacsorázik!”

Azért ne essünk kétségbe! Egy-egy elrontott étel még nem a világ. A „szerelmesen” elrontott ételek egy kis szerelemmel helyrehozhatók, sőt néha még jobb étvággyal is fogyaszthatók. Egy kis plusz figyelmesség, női praktika, egy kis igyekezet áthidalhatja az összes bajt. Arra azonban mindig vigyázzunk, hogy a jó kedély ne savanyodjék meg, és az egymás iránti tisztelet, szeretet ne kozmáljon oda. Mert végül is ez a lényeg, nem az ebéd.