Plutarkhosz csúsztatott

Nagy Sándor rejtélyes halálának okáról élénk vitát folytatnak azok a tudósok, akik tífuszra gyanakszanak, illetve azok, akik szerint a nyugat-nílusi láz fertőző vírusa segítette át a nagy hadvezért a túlvilágra. A történelmi források szerint Nagy Sándor macedón király 32 éves korában, i. e. 323-ban hunyt el Babilóniában, néhány nap alatt vitte el a magas láz, amelynek oka mind a mai napig vitatott. Sokféle feltételezés merült föl: mérgezésre, maláriára, az uralkodó túlzott alkoholfogyasztásától kiváltott májzsugorra is gyanakodtak. A tudósok inkább a tífuszt, vagy a nyugat-nílusi láz vírusának fertőzését jelölték meg a halál okozójaként.

A vita újjáéledt az amerikai Járványellenőrzési Központ (CDC) Emerging Infectious Diseases (Fertőző betegségek felbukkanása) című kiadványának júliusi számában megjelent cikkek nyomán, amelyek kétségbe vonják a nyugat-nílusi lázzal kapcsolatos feltevést. Egy tavaly decemberben, ugyanebben a kiadványban megjelent tanulmányban két amerikai tudós kimutatta, hogy Nagy Sándor halálát, Plutarkhosz görög történetíró néhány évszázaddal későbbi leírása szerint, a nyugat-nílusi láz okozta agyhártyagyulladás okozta. Ezt a vírust a vadon élő madarak hordozzák, de a szúnyogcsípések közvetítésével átkerülhet az emberre is. A fertőzés általában észrevétlen marad, vagy influenzás tüneteket okozhat. Egyes esetekben azonban szövődménye fertőző agyhártyagyulladás is lehet. Egy marylandi orvosi nem tulajdonít fontosságot a madarak említésének, szerinte ugyanis Plutarkhosz sosem akart hiteles történelmi forrásgyűjteményt írni, és megszállottan hitt a madarak röptéből mondott jóslatok igazságában. Az orvos arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nagy Sándor halálának oka a tífusz volt.