Noé bárkáját keresik

Bárkaszerű képződmény a műholdfelvételekenNGO-felvételDaniel McGivern üzletember és keresztény aktivista több mint húsz évvel ezelőtt tíz nagy projektet jegyzett fel Bibliájába. A lista első helyén Noé bárkájának megtalálása szerepelt. McGivern 1995-ben látott hozzá komolyan a kereséshez, ekkor határozta el, hogy az Ararat-hegyről készített műholdfelvételekkel próbál közelebb kerülni a célhoz. 2003 nyara az elmúlt ötszáz év legforróbb nyara volt, így a hegy nyári olvadása a szokásosnál is erőteljesebb volt. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a korábbi felvételekkel ellentétben az új képeken egy fából készült, bárkaszerű képződmény látható a hegyen. Idén július 15 és augusztus 15 között archeológusokból, geológusokból és gleccserkutatókból álló csapat indul a műholdfelvételek által jelzett hely felderítésére. Az expedíció vezetője a török Ahmet Arslan professzor, aki az elmúlt negyven évben ötvenszer mászta meg a hegyet. Egy szemtanú korábban arról számolt be a török professzornak, hogy nagy valószínűséggel a bárkát látta a hegységben, de 200 méternél jobban nem tudta megközelíteni. Az Ararat északi oldalának meghódítása kemény és veszélyes vállalkozás.

Noé bárkájának történetét a Teremtés könyve írja le. Eszerint Isten, megelégelvén az emberek gonoszságát, elhatározta, hogy mindent elpusztító özönvizet bocsát a Földre. Egyedül Noét kímélte meg háza népével, és két-két darab állattal a Föld minden fajából. Noé Isten útmutatásait követve egy 137 méter hosszú, 23 méter széles és 14 méter magas hajót épített, kívül-belül szurokkal kente be azt, valamint felül ablakot, oldalán ajtót vágott. Ezután negyven nap és negyven éjjel esett az eső, a víz csak hét hónap után kezdett apadni, amikor is a bárka fennakadt az Ararat-hegyen.

Az Ararat 5346 méter magas, 4300 métertől fedi örök hó. A jégcsúcsot 44 négyzetkilométer, átlagosan 90 méter mély hótakaró borítja. A Törökország keleti részén, az örmény és iráni határnál fekvő Araratot egyáltalán nem könnyű megközelíteni: a terület politikailag rendkívül instabil, a régió jelentős része katonai területnek minősül, így számos engedélyt kell beszerezni a belépéshez.

A keresztény, a zsidó és az iszlám vallás is ismeri Noé és az özönvíz történetét. Már korábban is több utazó vélte látni az Ararat csúcsa közelében, a jégből és hóból kibukkanó fabárkát. Annak ellenére, hogy a bárkát régóta kutatják – expedíciót indíttatott például az Araratra az orosz Miklós cár 1918-ban, valamint az amerikai CIA is vizsgálódott a helyszínen –, tudományos érvényű bizonyítékokra eddig nem bukkantak.

A feltételezések szerint az 1840-es nagy földrengés nem kímélte a bárkát, valószínűleg több darabra törhetett. A kutatók szerint reménykeltő viszont, hogy a műholdfelvételeken a vertikális és horizontális gerendák is jól kivehetők.