Névtelen levél

Az üzlet, ahová naponta járok bevásárolni, kedves, kis létesítmény. Egyszerű is, igényes is. Szeretek oda járni, elégedett vagyok, pedig évek óta vagyok törzsvásárló. Tudom, mindenki elvárásainak nem lehet megfelelni, úgyhogy tiszta dolog az, mikor igényünket, észrevételünket közöljük a tulajdonosokkal, így a probléma azonnal orvosolható. Meglepődni éppenséggel nem lepődtem meg, mikor meghallottam az alábbi történetet, hiszen tudom, élnek közöttünk irigy, rosszindulatú emberek. Az üzletbe ellenőrök jöttek, s közölték, névtelen levelet kaptak, melyben hiányosságokra hívják fel a figyelmet. S még ha névtelen is a levél, kötelesek kivizsgálni az esetet. Ez így helyes, az viszont nem, hogy valaki a névtelenség mögé bújva rágalmaz. Hogy valós vagy valótlan-e a vádaskodás, elbírálása nem az én feladatom, de ahhoz jogom van, hogy véleményt nyilvánítsak az esetről. Úgy tűnik, alaposan kitervelt akcióról van szó, s nem csak ez a kis üzlet volt az egyedüli célpont. Ki képes ilyesmire? Találgatunk. Mégpedig azért, mert a feljelentő nem merte vállalni az arcát s tettének következményét. S hogy mit takar a találgatásunk? Olyan feltételezéseket, melyek szerint egyáltalán nem lehetetlen, hogy a konkurencia magánakciójáról van szó, így akarván tönkretenni a viszonylag sikeresen működő kereskedőket. De ne legyen nyugodt a névtelen feljelentő, mert egy régi mondás szerint előbb vagy utóbb, de minden kiderül!

Tisztelettel a Családi Kör író olvasója: Nagy Erika, Nyárasd