Nádasi Myrtill-interjú a szombati Új Szóban

Hosszú a levél. Kétszázharminc oldal. A napokban jelent meg. Kortörténet. Dokumentum. Szakmai önéletrajz. Szerelmi történet. Szüleiről, az ötvenes-hatvanas évek Magyarországáról, a magyar balett és a magyar színjátszás virágzó korszakáról, egy ifjú balerina szenvedéllyel átitatott szakmai odaadásáról, élete nagy döntéséről és a londoni évekről.

Vörös tinta, A kőszívű ember fiai, Vízivárosi nyár – három film, amelyben fontos szerepet kapott. A Jókai-regény moziváltozatában Baradlay Ödön feleségét, Lánghy Arankát alakította, vígszínházi évei alatt még Milan Kunderával is találkozott.

Könyvében is megemlíti: Pozsonyban kétszer is színpadra lépett, még mielőtt elhagyta volna Magyarországot. Járt azóta Szlovákiában?

Azóta nem, de a Dolgozók Filmfesztiváljára Kassára is meghívtak annak idején, és voltunk még két másik városban arrafelé. Pozsonyból csak a színház épületére emlékszem, hiszen kétszer fordultam meg ott rövid idő alatt. Először mint kis táncosnő, utána pedig a Vígszínház társulatával. Az óvárost nagyon szépnek láttam, de több nem maradt meg bennem.

A Szabó G. László készítette interjút teljes terjedelmében az Új Szó szombati számában olvashatják!