Léteznek emberfajták?

A XX. század közepétől rossz emlékeket ébresztő elmélet szerint az emberfajtát „a fajon belül elkülöníthető típusok” alapján határozták meg – idézte föl a tanulmányban a három szerző: Marcus Feldman, a Stanford Egyetem biológia tanszékének kutatója, Richard Lewontin, a Harvard Egyetem összehasonlító állattani tanszékének munkatársa, valamint Mary-Claire King, aki a Washingtoni Egyetem orvostudományi és genetikai tanszékén dolgozik.

Azóta, hogy 2000. június 26-án mintegy kilencvenöt százalékban meghatározták az ember géntérképét, kiderült, hogy „földrajzi hovatartozásuk szerint csoportosíthatjuk az emberfajtákat” – hangsúlyozták a kutatók legújabb tanulmányukban.

A megfigyelések szerint „a genetikai változékonyság egy-egy emberfajtán belül sokkal nagyobb, mint a különböző emberfajták között”. A tudósok külön hangsúlyozták, hogy „a különböző vidékeken élők közötti genetikai különbségek elenyészőek azokhoz képest, amelyeket az egy adott területen élő teljes lakosság körében észleltek”.

Az újonnan nyilvánosságra hozott eredmények következtében újra fellángolhat a polémia az emberfajták létezésének nagyon is vitatott kérdéséről. A kutatók leszögezték: nem az emberi rasszok létezésének ténye veszélyes, hanem az, hogyan értelmezzük a tudományos eredményt. Ha valóban meg lehet határozni különböző emberfajtákat, ennek a kritériumnak akkor sem lesz mindig helye az orvoslásban: „Amennyiben a diagnózis vagy a kezelés érdekében haszonnal akarjuk alkalmazni a géntípus kategóriáját, nem az emberfajta meghatározása lesz a lényeges, hanem a páciens felmenő ági rokonságáról szerzett információ” – vélekedik a három kutató.