K. Gábornak: Sajnos, tudomásunk szerint magyar nyelvű segély-telefonvonalak nincsenek Szlovákiában. A működő segélyvonalak a gyermekek, illetve anyák és gyermekeik bántalmazása, zaklatása esetén nyújtanak tanácsot, segítséget.
KIHEZ FORDULJUNK?
Z. Júliának: Hetvenen túl otthagyni az önerőből felépített családi házat? Kedves asszonyom, gondolja meg! Ha van is megtakarított pénze, mi marad belőle a közeli városkában ajánlott panellakás megvétele után? Azt rendbe is kell tenni, úgy-ahogy berendezni. Ne gondolja, hogy ott könynyebb lesz az élete! A távfűtés, a víz, a villany és a gáz ott is drágább lesz. És a telefontól sem akar megválni, ami teljesen érthető, az Ön korában bármikor szükség lehet rá, hogy segítséget kérjen, orvost hívjon stb. Mielőtt elhamarkodott döntést hozna, számítsa ki hideg fejjel – hiszen ön egész életében okosan tudott kalkulálni! – mi mennyibe kerül majd ott – s hogy a nyugdíjából marad-e anynyi, hogy gyógyszere, szerény napi ellátásra fussa? Ne felejtse ki a zöldséget és a gyümölcsöt se az élelmiszerek listájáról. Ha végképp hátat fordítanának egymásnak a lányával, akkor ezt is a piacon kell megvennie. Ha odáig mérgesedett is a helyzet, hogy gyűlölködve kerülgetik egymást a nagy családi házban, – amelyben hiába van külön lakrésze – azért csak meg kellene próbálni a békülést. Legyen Ön a bölcsebb, a belátóbb! A fiataloknak sem könnyű, ráadásul ott állnak munka nélkül, hát természetes, hogy idegesebbek, mint normális körülmények között. Önnek annyi az ismerőse, hiszen munkahelyén egykor tekintélye, jó szakmai hírneve volt – nem tudna nekik „titokban “valamilyen munkát szerezni? Persze, most a mamától ilyen segítséget nem fogadnának el, de ugye, el tudná intézni, hogy az ajánlat másoktól, „idegenektől“ jöjjön? Az ilyesmivel nem szabad a hálájukra, köszönetükre várva kérkedni, sőt felhánytorgatni, hogy „bezzeg én segítettem… stb.“ Ön széles látókörű, okos asszony. Keressen fel egy (minden nagyobb városban működő) családi tanácsadót. Ez akkor lenne igazán eredményes, ha a lányát is sikerülne később odacsalogatnia legalább egy beszélgetés erejéig. Azóta talán megnyugodott kicsit. A helyzete, higgy el egyáltalán nem reménytelen. Csak télen minden nehezebb. Tavasszal már ismét várja a kert, amelyben legalább a zöldség, a gyümölcs megterem. És ez siker is, öröm is, a növekvő kiadásokat csökkentő komoly tényező is…
Figyelem!
Kérjük az olvasóink lakta városokban és községekben működő, tevékenykedő nyugdíjas-egyesületeket, szervezeteket, a katolikus, református és evangélikus gyülekezetekben az idős emberek megsegítéséért dolgozó csoportokat, azokat a geriátriai és gerontológiai központokat, tanácsadókat, akikhez az ő érdekükben fordulhatunk – küldjék meg címüket, telefonszámukat, még jobb, ha konkrét emberek nevét is meg tudják adni – hogy mindenütt legyen valaki, akihez fordulhatunk. Ha nincs, szervezzék meg klub, csoport, egyesület, központ, menedékház, szolgálat formájában a támaszt, amelyre olyan nagy szükség van!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.