A helyzet nem katasztrofális

„A kisnyugdíjasok rosszabbul járnak” a szerző felvételeA legfőbb változást a létminimum nagyságának megállapítása jelenti, mivel ez az alapja a szociális segélyek jogosultságának. A létminimum az eddigi 3490-ról 2900 koronára csökkent azoknak az esetében, akik objektív elbírálás alá esnek, ők ennyit kapnak, és a felét, vagyis 1450 koronát azok, akik szubjektív okoknál fogva jogosultak a segélyre. Ha egy családban például – ahol mindkét szülő munkanélküli, és az egyik objektív okokból kifolyólag jogosult a segélyre, 2900 koronát, ha a másik szülő szubjektív okok miatt nem dolgozik, 1450 koronát kap, továbbá minden kiskorú gyermekre 1600 koronát, de a segély összege családonként nem haladhatja meg a 10 500 koronát. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az összeg csupáncsak szociális segély, s a jövedelemből leszámítódik az az állami szociális segély, amelyeket kifizetünk, például a családi pótlék, a gyermeknevelési segély.

A nagycsaládosok járnak roszszul...

Éppen azt akarom bebizonyítani, hogy nem is. Vegyünk egy nyolctagú családot (2 szülő, 6 gyerek). Az egyik szülő objektív (vagyis nem önszántából lett munkanélküli, a munkahivatalban nyilvántartják, és állást keres), a másik szubjektív (vagyis minden indoklás nélkül hagyta ott a munkahelyét) ok jogán kapja a segélyt, az egyik 2900, a másik 1450 koronát, a gyerekekre 6X 1600=9600 korona járna, tehát összesen 13 950 koronát kellene kapnia. Számítsuk a valós bevételt: 2900 koronát kap az apa, 3790 koronát a gyesen levő anya, 6 gyerekre a családi pótlék, 6X270=1620 korona, kapnak még lakbérhozzáájárulás címén 2000 koronát. Tehát lehet, hogy még többet kapnak, mint eddig.

Ez nagyon jól illusztrálható azok példáján, akik 1450 korona segélyt kapnak. Eddig, ha ők kérelmezték is a lakáshozzájárulási igényüket, nem kaphatták meg, mert korábban a lakbérhoz-zájárulást levonták a szociális segélyből, de január elsejétől nem. Mindössze annyi történik, hogy kevesebb lesz a szociális segély, viszont nagyobb az állami szociális hozzájárulás. A helyzet nem katasztrofális.

Mi a helyzet a nyugdíjasokkal?

A kisnyugdíjasok rosszabbul járnak.

Kit nevezünk kisnyugdíjasnak?

Aki egyedül él, özvegyi nyugdíjat kap, ami 4100 korona volt eddig, tehát kaphatott lakhatási hozzájárulást, 450-500 koronát. Náluk akkor lesz némi csökkenés, ha tavaly a nyugdíjukat felemelték mondjuk 200 koronával. Körülbelül ennyivel csökken a lakhatási hozzájárulás, de csak az év első felében.

Mire számíthatnak július elsejétől?

Ismét az eredeti összeget fogják kapni.

Hányan kapnak a járásban valamilyen juttatást?

Több mint 25 ezren, ebből 10 952 azoknak a száma, akik csak szociális segélyben részesülnek. Közülük 9829-et tartanak nyilván a munkahivatalban. A szociális juttatások három csoportja létezik. Tavaly kompenzációra 132, állami szociális segélyre 67, szociális segélyre 386 milliót fizettünk ki, összesen mintegy 586 millió koronát.

A rokkantak jogosultak bizonyos kompenzációkra. Milyen változásokkal számoljanak?

Nálunk nincsenek rokkantak, egészségkárosodottakról beszélünk. Aki 50 százalékos egészségkárosodott, az már súlyos egészségkárosodottnak számít. Ebből adódóan jogosult bizonyos kompenzációkra, ezek a többletkiadások pótlására szolgálnak, diétára, ruhakopásra, benzinre, a segédeszköz működtetésére stb. Eddig a létminimum bizonyos százaléka segítségével számították ki ezeknek a nagyságát. A létminimum azonban sokféle, a juttatásokat 3930 koronából számítják ki. A diétás étkezésre például a létminimum 25 százalékát ítélhetik meg. A diétára eddig 983 koronát adtunk havonta, benzinre 786, ruhakopásra 590, a segédeszköz működtetésére 99 koronát. Az új előírások szerint a diéta összege maradt, a ruhakopás, az ún. botpénz az egyharmadára, 200 koronára csökkent, a benzinpénz is mintegy 300 koronával lett kevesebb.

Az idősek gondozása sok családnak jelent problémát. Rajtuk hogyan segítenek?

A rászorulók – idősek illetve betegek - gondozása többféleképpen lehetséges. Ebben az évben még létezik az ún. közeli hozzátartozó gondozása címen folyósított díj, még a régi törvény szerint, de ha valaki nem kérvényezi újra, jövőre nem fogja kapni automatikusan. A második kategória a gondozószolgálat, amely 19998. július 1-én lépett érvénybe.

Ki veheti igénybe a gondozószolgálatot?

Aki kérvényezi. Kitölti a nyomtatványt, amelyet mi adunk, csatolja az orvosi leletet, amely igazolja, hogy egész napos felügyeletre szorul. A nővérek kimennek az illetőhöz, felmérik, milyen szolgáltatásokra szorul rá a beteg. Pontos előírás szabja meg, mennyi idő szükséges egy-egy feladat elvégzésére, a hajmosásra, a fésülésre, a pelenkázásra, az orvosság kiváltására, stb., és ezt összeadva jön ki a munkakötelezettség. 15 feladat kijön mondjuk 0,7 munkakötelezettségre. Egy mozgásképtelen esetében „teljes műszak“ esetében a gondozónak kb. 7200 koronát fizettünk, 0,7-nél ennek a 70 százalákát. Aki igényelte ezt a szolgáltatást, annak vagy mi adtunk gondozót, vagy az illető maga keresett valakit, akit a járási hivatal felvett rendes munkaviszonyba, és ez beszámított a nyugdíjba is.

Viszont a gondozottnak is hozzákellett járulnia, havonta 1000-1500 koronát kellett fizetnie a járásnak.

Miből? Az alacsony nyugdíjából?

Bizony sok esetben talán szükség lett volna a gondozásra, de a nyugdíjas megmondta, hogy nem tud ennyit fizetni, csak a legszükségesebbeket kéri.

Ez a fajta gondozói szolgálat január elsejével az önkormányza-tok hatáskörébe ment át, az önkormányzatok alkalmazzák a gondozókat. December végén pontosan 155,25 gondozószolgálati helyet delimitáltunk.

Nem kevés ez?

Ennyi alkalmazottunk volt. Ha egy falunak van pl. 3,3 munkaköri kötelezettsége, az jelentheti mondjuk 5 személy gondozását. Ezt az öszszeget negyedévenként megkapja tőlünk az önkormányzat, de ha továbbit akar bevezetni, azt már a saját költségvetéséből kell előteremtenie.

Év elejétől a kérvényeket a csak a községi vagy a városi hivatalba adhatják be, s az önkormányzat dönt arról, módjában áll-e bővíteni a gondozói szolgálatot.

Ki adja a pénzt? A kerület?

Nem. Az állami költségvetés. A minisztérium átutalja a kerületnek, a kerület a járásnak, a járás az önkormányzatoknak. Jövőre már ezeket a pénzeket az önkormányzatok közvetlenül az állami költségvetésből kapják. Itt a kis falvak kerülnek nehéz helyzetbe, mert kevés a pénzük, 30-50 milliós költségvetésből könnyebb gazdálkodni, mint az egymilliósból.

A gondozói szolgálatért fizetni kell, mint Ön is említette. Egy kisnyugdíjas, aki alig több mint négyezer koronát kap, hogyan tudna fizetni akár ezer koronát is havonta?

Ha nem tud, akkor nincs gondozója. De vegyünk egy példát: valaki teljesen egyedül él, nincs hozzátartozója, rászorul a gondozásra, de nincs miből fizetnie. Ennek ellenére kaphat gondozót.

Hogyan?

Úgy hogy azt az összeget, amit havonta fizetnie kellene, ráterhelik a házára, egyéb vagyonára.

S abban az esetben, amikor az idős embernek vannak gyerekei, de nem tudják vagy nem akarják őt gondozni?

A családról szóló törvény értelmében kivétel nélkül mindenki köteles gondoskodni a szüleiről. Mégse ritka, hogy idejön valaki, súlyos aranyláncokkal teleaggatva, és azzal fenyegetőzik, hogy idehozza az apját a parkolóra, ágyastul, gondoskodjak róla én. Több olyan esetet ismerek, hogy a gyerekek nem törődnek az apjukkal (anyjukkal), az mégse akarja a házát megterhelni. Hiába mondom neki, hogy mit törődik vele, ha a fia örökségéből levonják ezt a pénzt... Ilyen okok miatt is többen visszamondták a gondozói szolgálatot.

Tavaly januártól létezik a gondozási díj. Ezt ki veheti igénybe?

Ez kicsit komplikáltabb. A gondozói szolgálat igénybe vételéhez elég volt az orvos javaslata és a lelet, hogy az illetőnek szüksége van a gondozásra. Nem kellett várni, ha volt szabad munkaerő, be tudtuk biztosítani. A gondozási díj jogosultságát szakbizottság bírálja el. Ugyanúgy kérvényt kell benyújtrani, mellékelni az orvosi leleteket. A kérvényt iktatják és folyamatosan, a beérkezés szerint bírálják el, a leletek alapján. Ha a kérelmező egészségi állapota eléri az 50 százalékos károsodást, annak a személynek, aki a beteget ellátja, megítélhetik a gondozói hozzájárulást.

Sok a kérelmező?

Nagyon sok. Akik még tavaly januárban beadták, még csak most kerülnek sorra, viszont kedvező elbírásás esetén visszamenőleg is megkapják a pénzt.

Ez fix összeg?

Eddig a létminimum – 3930 korona - 1,65-szöröse volt egy személyre, vagyis 6485 korona. Ha két vagy több személyt gondozott az illető, 8843 koronát kapott. Januártól ez is megváltozott. Ha egy személyt gondoz valaki, 6000 koronát fog kapni, ha kettőt vagy többet, 8000-et.

A mozgáskorlátozottak lakás-átalakításra, autóvásárlásra, garázsátépítésre is kaptak hozzájárulást. Továbbra is van erre lehetőségük?

A garázsépítési hozzájárulás 100 ezer koronáról a felére csökkent, a lakásátalakításra is kevesebb jut. A hét év alatt maximálisan kifizethető 350 ezerről 250 ezer koronára csökkent. Autóvásárlásra most már csak az kaphat pénzt – legfeljebb 200 ezret -, aki munkába jár vele, a gyerekét hordja iskolába vagy szociális intézetbe. Korábban kissé benevo-lens volt a törvény. A második elektromos vagy mechanikus kerekes szék illetve hallókészülék vásárlására mi adtunk pénzt (az elsőre az egészségbiztosító). A rászoruló most már kizárólag a biztosítótól igényelheti a segédeszközt. Tavaly még több mindenre jutott pénz: a mozgáskorlátozottak kaphattak akár mosógépet is, vagy például számítógépet. Ez utóbbit jelenleg is megkaphatja az a mozgáskorlátozott, akinek ez nékülözhetetlen a munkájához, vagy aki főiskolára jár. A lehetőségekről a járási szociális ügyosztályok adhatnak felvilágosítást.

Helyszűke miatt csak a legfontosabb változásokat említettük, de ha olvasóinknak kérdéseik vannak, írják meg szerkesztőségünkbe, és Szabó Ernő válaszol rájuk.