Kihalnak a rénszarvasok?

Oslo. A skandináv gyermekek napok óta az eget lesik, hátha megpillantják a Santa Claust szarvas vontatta szánján, a tudósok viszont megkongatták a vészharangot: Norvégia vadon élő rénszarvasállománya rohamosan fogyatkozik. A rénszarvasnak különleges az agancsa. Nemcsak a hímek, a tehenek is viselik e fejdíszt, másrészt az agancs igen változatos formájú lehet. Kutatók és környezetvédők egyöntetű véleménye szerint a rénszarvas vagy tarándszarvas (Rangifer tarandus) élőhelye drámaian fogyatkozik, amiért elsősorban az emberi települések, üzemek, utak okolhatók. Ha az emberi terjeszkedés ilyen ütemben folytatódik, veszélybe kerülhet mind a vadon élő rénszarvas, mind pedig háziasított változatának fönnmaradása. „Ötven év alatt ötven százalékkal csökkent az élőhelyük” – mutatott rá Christian Nellemann, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) koordinátora, aki a norvégiai rénszarvasok helyzetét kritikusnak értékeli. Nellemann doktor és munkatársai megfigyelései szerint ott, ahol új utak, elektromos vezetékek vagy akár fakunyhók épülnek, a rénszarvasok 4 kilométeres körzetben eltűnnek. Emiatt az állatok mára olyan eldugott, ember által még nem háborított területekre szorultak vissza, ahol viszont kevesebb a táplálék, ezért szaporodásuk lelassult. Az 1960-as években még 60 ezres, s mára 30 ezresre apadt norvégiai rénszarvasállomány 2020-ra 15 ezerre zsugorodik. A rénszarvas a skandináv országokban, Oroszország északi területein, illetve Kanadában és Alaszkában honos, de Grönlandra és Izlandra is betelepítették. Elterjedési területe nemrégiben tehát még hatalmasnak volt mondható, a jégkorszakok idején pedig a mai Magyarország területén is előfordult. A sarkvidéki népek ősidők óta vadásszák, és Eurázsiában már legalább háromezer esztendeje háziasították. Az észak-amerikai alfajokat összefoglaló néven karibunak, az eurázsiaiakat pedig tarándszarvasnak, köznyelven rénszarvasnak nevezzük.