Horngyula orchidea

Azóta a magyar politikus neve olvasható az ottani botanikus kertben az egyik táblácskán. Mielőtt a helyesírásra kényes nyelvművelők tollat ragadnának, gyorsan le kell szögezni: orchideafajtaként bizony így fest a megnevezés: Horngyula. Egyébként nem ez a virág az egyetlen növény, amely itt a magyarokhoz kötődik. 2000 márciusában ültettek ott egy fát az ezer éves magyar államiság emlékére, s a mintegy 70 fős szingapúri magyar kolónia tagjai – sportedzők, egyetemi oktatók, marketing szakemberek és ösztöndíjasok – el-elzarándokolnak ehhez a fához a magyar nemzeti ünnepeken. Hol kisebb, hol nagyobb magyar kolónia mindig is élt Szingapúrban, de senki sem került ezek tagjai közül olyan közel a helyi hatalom csúcsához, mint Piroska asszony, az első szingapúri külügyminiszter, S. Rajaratnam magyar felesége, akinek a nevét Szingapúrban mindenki ismeri.

Immár Horn Gyula nevét is ismerhetik a szingapúriak a helyi botanikus kertből. Szingapúrban nagy hagyományai vannak az orchideák nemesítésének. A tradíciókban egyébként szegény állam nemzeti szimbólumává választotta ezt a virágot, amikor 1965-ben függetlenné vált. Nemzeti jelképről lévén szó, egy-egy külföldi államférfi nevének összefűzése valamely újonnan kinemesített orchideafajtával úgyszólván állami rendjel adományozásával ér fel. Az orchideák nemesítésének hagyományát egyébként egy Vanda Joahim nevű, Szingapúrba vetődött örmény hölgy honosította meg a városban a XIX. század végén. A Szingapúrtól meglehetősen távol élő örmények közül meglepően sokan vándoroltak be a XIX. században a kínaiak, malájok és indiai eredetű tamilok által lakott Szingapúrba, és jelentős szerepet játszottak a város történetében. Örmények építették az első keresztény templomot (1835), és örmény volt a város legjelentősebb napilapjának, a jelenleg 400 000 példányban 140-150 oldalon megjelenő angol nyelvű The Strait Times-nak a megalapítója.