A különböző írásbeli és szóbeli dolgozatok nagy szerepet játszanak tanulmányaink során (referátumok, szemináriumi dolgozatok, szakdolgozatok, doktori disszertációk). Hogyan kell jól megírni egy házi dolgozatot?
Hogyan írjunk jó dolgozatot?
Anyaggyűjtés
Amikor már pontosan tudjuk, hogy miről akarunk írni, akkor az első és legfontosabb kérdés: „Milyen szakirodalmat tudok felhasználni, és ezt honnan tudom megszerezni?” Általában mindenféle forrás használható, ami témába vág, és tudományos szempontból megfelelő. Elsődleges forrásnak nevezzük azt a művet, amely bizonyos területtel, vagy egy problémával foglalkozik (tanulmány, értekezés, kutatás leírása), másodlagos forrásnak pedig az erről szóló bibliográfiákat, a szakirodalom listáját nevezzük.
On-line keresés
Fontos szerepet játszik az anyaggyűjtésben az internet. Most már egyre több egyetemen és főiskolán van lehetőség az ingyenes internethasználatra. A keresőprogramok hatékony használatához érdemes megkérdezni hozzáértőt, illetve kipróbálni az „Advanced search” vagy hasonló linket. De a legfontosabb a kitartás: rengeteg irreleváns találatunk lesz. És ne csak az első találati oldalt nézzük meg! Néha érdemes (még ha fizetni is kell érte) a különböző archívumokban, adatbázisokban keresni.
Könyvtárkatalógus: a házi dolgozatokhoz felhasznált irodalom nagy része könyv alakban áll rendelkezésünkre. Vannak olyan könyvek, amelyeket rendszeresen kell használnunk, ezeket érdemes akár meg is venni. De azért az a jellemzőbb, hogy az ember a könyvtárban keresgél. A katalógusban az összes könyv jelezve van, amely az adott könyvtárban fellelhető. Vannak cédulás, mikrofilmes, és on-line katalógusok, névsor, vagy téma szerint rendezve. A névsor szerinti katalógusban, szerző, vagy kiadó szerint alfabetikus sorrendben vannak a művek. A témakatalógusban címszavak, vagy témakörök szerint lehet keresni. A kölcsönzésről még annyit, hogy a kézikönyveket csak helyben lehet olvasni, illetve ha egy könyvből csak egy rövidebb szövegre van szükség, fénymásolhatunk is, de ez általában elég sokba kerül. Ha az ember a legeslegfrissebb anyagokat is látni akarja, akkor érdemes a folyóirattárban is kutatni. Láncreakció: amikor különböző könyvek lábjegyzeteiben és irodalomjegyzékeiben keresünk további szerzők, és témák után. De figyelem, előfordulhat, hogy a különböző szerzők egymást idézik, és akkor nem igazán jutunk előre, csak körbe-körbe tekergünk.
Az anyagok feldolgozása
Miután elég anyagot gyűjtöttünk, és a legfontosabb információkat szelektáltuk, akkor kezdődik a tematika tényleges felállítása, a saját szavainkkal. Alapvető, hogy a különböző munkafázisokat világosan rendszerezzük, hogy követhetőek, és átláthatóak legyenek a felismerések.
Egy tudományos munka többféleképpen is tagolható: kronológiailag, okok és okozatok szerint, az általánostól a konkrétumig, összehasonlító módon, induktív módon (a bizonyítástól az elméletig), deduktív módon (az elmélettől a gyakorlatig). Fontos, hogy az olvasó egy átfogó képet kapjon, miről szól a dolgozat, milyen lépéseken keresztül jutottunk el az eredményhez. Az érvelési rendszerünk az olvasó számára világos, és követhető kell, hogy legyen.
A célkitűzésünktől és a tudományos munka típusától függetlenül vannak általános szabályok, ami a dolgozat felépítését illeti. A struktúrára és a formai megjelenésre egyaránt vonatkoznak ezek a szabályok. Az olvasónak egy következetesen felépített dolgozatot kell prezentálni. A gondolatmenetet a problémafelvetéstől a végkövetkeztetésig logikusan és jól áttekinthetően kell megmutatni.
Egy tudományos munka általában három részből áll: előkészítés, bevezetés, fő rész, tárgyalás, befejezés. Ha ezt a tagolást betartjuk, áttekinthető munkát készíthetünk, ami tartalmilag és formailag is megfelel a követelményeknek. Már csak az kell, hogy a tanár is ugyanígy gondolja mindezt, és jó jegyet adjon a dolgozatunkra. (he, p)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.