Heston konzervativizmusa

Charlton Hestonban és Ronald Reagenben az elnökséget kivéve nagyon sok rokon vonást lelhet fel az utókor. Mindketten színészek voltak, vezetők és konzervatívok. Távol estek a hollywoodi demokratikus fősodortól. S végül mindkettejüknek meg kellett küzdenie az Alzheimer-kórral. Ám Heston konzervativizmusa egyetlen témában csúcsosodott ki: a fegyvertartásért való elszánt harcban. 1998-tól öt évig töltötte be Amerikában a fegyverviselők jogait képviselő Nemzetközi Lövészegylet (NRA) elnöki tisztét, és ezalatt a szervezet tagsága négymilliósra nőtt.

Az igazukért küzdő történelmi hősöket megformáló színész a hetvenes évektől jelmezeitől megszabadulva a fegyvertartásért folyó küzdelem ikonjává vált.

A róla szóló megemlékezések így nemcsak a színészt, hanem a fegyverjogi aktivistát is méltatták. George W. Bush amerikai elnök a szabadság melletti elkötelezettségét emelte ki. A korábbi first lady, Nancy Reagan pedig megemlékezett Heston férjével való hosszú együttműködéséről.

A legtöbbször emlegetett történet ezzel kapcsolatban 2003-ban született, amikor betegsége miatt Hestonnak le kellett mondania az NRA vezető pozíciójáról. „Aktív közreműködése nélkül, bizton állíthatom, hogy a bátyám nem lett volna az Egyesült Államok elnöke” – mondta neki akkor Jeb Bush, a floridai kormányzó.

A 2000-ben közzétett elnökválasztási adatok alátámaszthatták Heston és követői politikai súlyát: a választók felének volt fegyver a házában, és közülük 61 százalék szavazott Bushra. Míg a fegyvertelen háztartásokból származó voksok 58 százalékát szerezte meg a fegyvertartás megszigorításáért küzdő demokrata Al Gore.

Azóta a demokraták mindent megtesznek, hogy helyreállítsák „jó vadász” reputációjukat az értékes szavazótábor előtt. Ma már az elnökjelöltségért kampányoló Hillary Clinton is szívesen beszél arról, hogy apja tanította vadászpuskával bánni, és Arkansas-ban lőtt is egy kacsát.

A februári illinois-i egyetemi vérengzés után pedig mindkét elnöki posztra váró demokrata, Barack Obama és Hillary Clinton is sietett kijelenteni, hogy támogatja a fegyverviseléshez való jogot.

Ismertebb filmje

1996 Alaszka (Alaska)

1990 Solar expedíció (Solar Crisis)

1985–1987 The Colbys (tévésorozat, a Crossroads, a The Dead End, a Bid for Freedom, az And Baby Makes Four, a Deceptions, a The Gala, a The Matchmaker, a The Trial és a The Pact című epizódokban)

1985 Dinasztia (Dynasty) (tévésorozat, a The Titans, a The Man és a The Californians című epizódokban)

1980 Prémvadászok / Hegyi emberek (The Mountain Men)

1976 A midway-i csata (Midway)

1974 A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (The Four Musketeers)

1974 Földrengés (Earthquake)

1974 Repülőtér ’75 (Airport 1975)

1973 A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (The Three Musketeers)

1973 Zöld szója (Soylent Green)

1972 A vadon szava (Call of the Wild)

1972 Antonius és Kleopátra (Antony and Cleopatra)

1971 Az Omega ember (The Omega Man)

1970 Julius Caesar

1970 A majmok bolygója II. /A majmok bolygója alatt (Beneath the Planet of the Apes)

1968 A magányos cowboy (Will Penny)

1968 A majmok bolygója (Planet of the Apes)

1966 Khartoum – A Nílus városa (Khartoum)

1965 Agónia és extázis (The Agony and the Ecstasy)

1965 A világ legszebb története (The Greatest Story Ever Told)

1963 55 nap Pekingben (55 Days at Peking)

1961 El Cid

1959 Ben-Hur

1958 Idegen a cowboyok között (The Big Country)

1956 Tízparancsolat (The Ten Commandments)