A „pontypokol” ellen küzdenek, de a kampány a gazdaságnak árt

Egyes állatvédő szervezetek évek óta küzdenek az élő ponty árusítása ellen, karácsony előtt pedig komoly kampányt indítanak az élő ponty árusítása ellen. Az egyik ilyen szervezet a Humánus Fejlődés (Humánny Pokrok – HP) petíciót indított az élő ponty árusítása ellen. „Az állítsuk meg a pontypoklot! (Zastavme kaprie peklo!) petíciót eddig az állításuk szerint 23600-an írták alá.  

Az indoklásuk szerint a „ponty képes ugyanúgy átélni a félelmet és érezni a fájdalmat, mint más állatok. A szenvedése azonban láthatatlan marad, mert a ponty csendben szenved.” A halgazdasági ágazat „kegyetlen gyakorlatnak” teszi ki a pontyot, amely kapcsolódik az élő ponty eladásához. 

Szerintük a pontyot „fojtogatják, a klór marja a szemét, és végül agyonütik vagy levágják a fejét, miközben a tudatánál van”. 

A szervezet legutóbb éppen a Jednota szövetkezet pozsonyi központjánál tiltakozott, mert a HP szerint egyetlen láncként még árulnak élő pontyot. 

Élő pontyot egyre kevesebb helyen találunk, a legtöbb nagyáruház éppen az ilyen kampányok hatására mondott le erről a bevételi forrásról, pedig Szlovákiában nem tilos élő halat árusítani. Ráadásul ezt szigorú szabályokhoz kötik, megvan milyen körülmények között, milyen, mekkora kádakban árulhatnak élő pontyot, és az árusítást végzőknek megfelelő képzést kell kapniuk.  

A gazdaságnak is árt a „pontymentő” kampány” 

Azt az állatorvos is elismeri, hogy a halaknak bizonyos stresszt okoz a kádban tartás, a szállítás. 

Az ilyen helyzet bizonyos fokú stresszt jelent, de ezt nem úgy képzeljük el, hogy a ponty folyamatosan remeg, félelemben él. A halak nem éreznek úgy, mint az emberek, nincsenek érzelmeik, gond nélkül elviselik a halászatot, a horgászatot 

– mondta lapunknak Csicsai Gábor állatorvos. – Ez inkább csak a „sötétzöld” lobbisták fejében élő kép a pontyról, de nincs sok köze a valósághoz.” Csicsai a „sötétzöld” lobbinak nevezi a HP-hoz hasonló, radikálisabb állatvédő egyesületeket. 

Szerinte az ilyen akciók komoly károkat okozhatnak a halgazdaságoknak. „A hagyományok közé tartozik a karácsonyi ponty elkészítése, de most már egyre többen váltanak a pontyról más, már feldolgozott, konyhakész állapotban árusított halfajtákra” – mondta Csicsai. Ez szerinte akár az ágazat beomlását is eredményezheti. 

Hosszú távon akár az is lehet a vége, hogy a halgazdálkodás megszűnik, és csak 1-2 nagy cég marad, amelyik fel tudja dolgozni a tenyésztett halat fagyasztott vagy hűtött állapotra

 – mondta Csicsai. Szerinte ez a trend az egészséges étkezés szempontjából sem szerencsés. „Az lenne a cél, hogy minél frissebb alapanyagból készült ételt fogyasszunk, de ennek ellentmond, ha messziről szállított, fagyasztott vagy hűtött halat veszünk” – mondta Csicsai. 

A halgazdaságoknak az is elég nagy érvégés, hogy a nagy áruházláncok már nem forgalmazzák az itthon tenyésztett pontyot. „Nekik ez anyagilag nem olyan nagy üzlet az áruházláncoknak, és inkább engedtek az állatvédők nyomásának” – mondta Csicsai. 

Nem a pontyot kell félteni 

Nem minden természetvédő ellenzi az élő ponty árusítását. Varga Tibor, rozsnyói orvos a Sajó szennyezése, illetve a hatóságok tétlensége miatt tiltakozott aktív természetvédőként. Szerinte nem a célzottan piacra termelt pontyot kell védeni. „Nem látom sok értelmét annak, hogy azt a pontyot védjük, amit az ember étkezési célokra tenyészt. Azokat a halakat kell védeni, amelyek a természetben élnek, nem pedig haltenyésztésre kialakított tavakban” – mondta az Új Szónak a természetvédő. Példának hozta a Sajót, ahol a szennyezés miatt tízezrével pusztultak el a halak, az életben maradt példányokat sem szabad elfogyasztani, mert arzént tartalmaznak.

Úgy véli, hogy azt is nagyon nehéz felmérni, hogy mennyire szenved a szállítás és árusítás közben a kádban tartott ponty. 

Az biztos, hogy a ponty is érzi a fájdalmat, mint a gerincesek általában. De ősszel, a nulla fok közeli vízből kifogott és ilyen hideg vízben tartott ponty szinte hibernált állapotban van, a metabolizmusa teljesen lelassult, kérdés, hogy ilyen állapotban is érez-e fájdalmat

 – magyarázta Varga. Szerinte a hal ilyen állapotban még szárazon is hosszú ideig él, mivel oxigénre sincs szüksége olyan nagy mértékben. „Olyan lassú a metabolizmusa, olyan kevés oxigén is elég neki, hogy órákra ki lehet venni a vízből, és ha visszaengedik akkor él tovább” – mondta Varga. 

Folyamatosan csökken a halfogyasztás 

Szlovákiában különben is nagyon alacsony a halhús fogyasztása, míg egy átlagos uniós állampolgár egy évben 26 kilogramm halat eszik meg, addig Szlovákiában csak 6 kilogramm az egy főre jutó fogyasztás. A halfogyasztás elsősorban a tengerparti országokban magas, Portugáliában például 60 kilogramm hal jut egy főre. 

A hat kilogrammban ráadásul benne van a feldolgozott hal, például a halkonzerv is, ebből a mennyiségből mindössze egy kilogramm az édesvízi hal.

 Idén a ponty kilónkénti ára 5,5 eurónál kezdődik az üzletekben, a standokon ennél egy euróval drágábban kaphatjuk meg.